Minden ötödik teherautó üresen futott az Unió útjain 2020-ban
Az üresjáratok a szállítmányozásban a jövőben tovább nőhetnek
Minden ötödik teherautó üresen futott az Unió útjain 2020-ban
Ez az arány a jövőben még tovább növekedhet.
Az Európai Unió útjain a fuvarok átlagosan több mint 20 százaléka ment üresjáratban. Ez az Eurostat nemrégiben közzétett, a 2020-as év európai fuvartevékenységeire vonatkozó statisztikáiból derült ki.
A belföldi és nemzetközi fuvartevékenységeket külön-külön vizsgálva az is megállapítható, hogy a nemzetközi közúti szállítmányozás esetében jóval alacsonyabb, mindössze 13 százalékos ez az arány, míg a belföldi fuvarok esetén a járműkilométerben mért összes fuvarozási munka 24 százaléka futott üresjáratban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a belföldi fuvarok jellemzően rövidebb útvonalakon mennek, vagyis az üresjáratok esetükben alacsonyabb költséggel járnak, mint a nemzetközi fuvarok viszonylatában.
Ezekben az országokban volt a legmagasabb az üresjáratok aránya
Az Eurostat grafikonjából az is megállapítható, hogy az üresjáratok aránya Cipruson volt a legmagasabb, 44 százalékos – ami annyit tesz, hogy a tavalyelőtti évben jóformán minden második teherautó üresen futott a szigetország útjain. Az iparági szakértők a jelenség elsősorban azzal indokolható, hogy Cipruson a közúti fuvarozás javarészt a kikötőbe érkező áruk továbbszállítására, illetve az építőipari igények kiszolgálására épül, és mindkét ágazatra alapvetően az egyirányú fuvarok jellemzőek.
Az elemzők hasonlóan magas, 35 százalék környéki üresjárati fuvararányt mértek Ausztriában, Görögországban, Írországban, Horvátországban, Lettországban, Bulgáriában, Szlovéniában és Litvániában is.
A skála másik végén, a fuvarkapacitást legjobban kihasználó országok között Belgium és Dánia található: előbbiben mindössze 6, utóbbiban 8 százalékos az üresjáratok aránya. Bár ha csak a nemzetközi fuvarokat vizsgáljuk, Belgium esetén az üresjáratok aránya meghaladja a 10 százalékot. (Olaszország és Románia nem szerepel ebben a statisztikában, mivel e két országból nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok.)
Magyarország valahol a mezőny közepén helyezkedik el: bár a belföldi üresjárati fuvarok aránya meghaladja a 30 százalékot, a nemzetközi viszonylatban történő fuvarvállalások esetén lényegesen jobb a helyzet, így hazánkban 2020-ban a járműkilométerben kifejezett összes fuvarozási munkák 22 százaléka történt üresjáratban.
Tovább romlik a helyzet az üresjáratoknál?
Iparági elemzők szerint az Európai Parlament által 2020 júliusában elfogadott Mobilitási Csomag következtében a jövőben tovább növekszik majd az üresjárati fuvarok aránya. (A Mobilitási Csomagról bővebben is írtunk már egy korábbi cikkünkben).A közúti szállítást megreformálni hivatott szabályok célja a gépjárművezetők szociális és munkakörülményeinek javítása, valamint a határokon átnyúló szolgáltatás szabadságának biztosítása a fuvarozók számára. A hosszas egyeztetés után elkészült Csomagot ugyanakkor már az elfogadásakor is számos kritika érte, elsősorban az Unió közép-kelet-európai tagországai részéről. A szabályozás ellen tiltakozó országok képviselői szerint például az a rendelkezés, hogy a fuvarozó vállalatoknak a külföldön töltött munkaidőre az adott ország bérezésének megfelelő bérpótlékot kell fizetniük a sofőreik részére, irreális anyagi és adminisztrációs terheket ró a régió közép- és kisvállalkozásaira.
A Mobilitási Csomag egyes (például a járművezetők pihenőidejére vonatkozó) részei 2020 augusztusa óta érvényesek, egyes rendeletek azonban csak idén februárban fognak életbe lépni: ilyen például a kabotázsfuvarok szabályozása, valamint a teherautóknak a bejegyzési országukba való visszatérési kötelezettsége is.
A kabotázst szabályozó rendelet kimondja, hogy a fuvarozók egy adott országban maximum három kabotázsfuvart végezhetnek hét egymást követő naptári nap alatt. Ezután négy napos várakozási időszak, úgynevezett cooling-off periódus következik, és csak ezután végezhető az adott járművel újabb fuvarfeladat az ország területén. A hazatérési kötelezettség értelmében a szállításban résztvevő teherautóknak legalább nyolc hetente egyszer vissza kell térniük a vállalat operatív központjába.
Szakértők szerint mindkét rendelet tovább növelheti az üresjárati fuvarok arányát: a kabotázsfuvarok szabályozása ellen tavaly márciusban például már a Mobilitási Csomag bevezetését korábban támogató Belgium is felszólalt. Az üresjárati fuvarok komoly környezetkárosító hatással is bírnak: egyes tanulmányok szerint évente akár 3 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért felelnek. Ez pedig az elsődlegesen jelentkező plusz költségek mellett további fejtörést okozhatnak a fuvarozóknak, hiszen az uniós fogyasztók egyre fontosabbnak tartják a környezetvédelmi szempontokat, és egyre inkább odafigyelnek arra is, hogy az általuk megvásárolt árukat környezetkímélő módon szállítsák ki.
Forrás: Üresjáratok Európában 2020