skip navigation

Mi a teendő ki nem fizetett számlák esetében?

Az Ön fizetési késedelem esetére vonatkozó jogairól és kötelezettségeiről röviden.

Megosztás itt:
15.09.2020
Egy könyvelő számlákat egyenlít ki.

A megbízás már elvégezve, és a számla kiállítva. Az összeg azonban nem érkezett meg a bankszámlára, és Ön a pénzére vár?

A fizetési forgalom felgyorsítása érdekében 2011-ben született egy EU-irányelv. Ennek megfelelően Európa-szerte, az EU összes tagállamában ugyanaz a szabály vonatkozik a fizetési késedelemre.

Itt megtudhatja, hogy mit tehet, ha kimarad egy kifizetés, mikor érdemes inkasszó irodához fordulnia, és hogy ki viseli az inkasszó költségeit.

Ki fizeti a költségeket? Ki viseli az inkasszó költségeit? Ki fizeti az inkasszó iroda költségeit? Hogyan igényelhető inkasszó szolgáltatás? Mekkorák az inkasszóköltségek? Hogyan működik az inkasszó? Inkasszó – mennyit kell fizetnem?
Megosztás itt:

Az Európai Unió jogrendszerében úgy működnek az irányelvek, hogy azok kötelezik a tagállamokat az irányelvben szereplő szabályok hazai jogba történő átültetésére. Ez azt jelenti: Amit az EU előír, azt Németországban, Olaszországban, Spanyolországban stb. is jogszabályba kell foglalni, ill. módosítani kell. Így biztosítható az Európai Unió valamennyi polgára számára az egységes jogi helyzet.

 

A 2011/7/EU irányelv által előírt és az összes tagállamban hatályos jogi helyzet  egyértelmű jogokat és kötelezettségeket teremt arra nézve, hogy mi a teendő akkor, ha egy számlát nem fizettek ki. Ennek különösen az olyan nemzetközileg tevékeny ágazatok számára van jelentősége, mint a logisztika. Ez a szabályozás egyszerűbbé teszi a megbízók és a szolgáltatók dolgát.

Ez a következőket jelenti a hitelező és az adós szempontjából:

 

A követelések – amennyiben egy szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – azonnal esedékesek. Az esedékesség határidején belül fizetni kell, ellenkező esetben 30 nap után késedelem esete áll fenn.

Korábban előfordult olyan, hogy a fuvarozó és logisztikai vállalatok hosszabb fizetési határidőben egyeztek meg. 60 napnál hosszabb fizetési határidőkre most már csak kivételes esetekben van lehetőség, és arról szerződésben kell rendelkezni.

 

A hitelező követelheti az adóstól a tartozás behajtásával járó időbeli és pénzbeli ráfordítások megtérítését. A behajtás történhet figyelmeztető levél útján, illetve ügyvéd vagy inkasszó szolgáltatás bevonásával. Az Ön mint hitelező szempontjából ez azt jelenti, hogy Ön kérheti az inkasszó szolgáltatás költségeinek megfizetését. A hitelező részéről felmerülő további költségekhez tartoznak az adminisztrációs és vállalaton belül felmerülő költségek. Egy 40 euró mértékű átalány is beszedhető az adóstól. Amennyiben a 40 euró mértékű átalány beszedésére sor kerül, az összes költségbe (figyelmeztetés/inkasszó/ügyvéd) bele kell azt számítani.

 

A hitelező emellett késedelmi kamatot is érvényesíthet.

Az EU-irányelvnek megfelelően ennek mértéke az alapkamat plusz kilenc százalék, amely az adóst terheli. Késedelmes fizetés esetén ez az eredeti számlaköltségen felül adott esetben tehát további kamatokat is jelent. Ez a szabályozás két vállalat közötti ügyletekre vonatkozik, magánszemély részére kiállított számlára nem.

 

 

A következő pontoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy a fent nevezett jogok érvényben legyenek:

 

Ezek a szabályozások áru és szolgáltatás vásárlására vonatkoznak. Amennyiben olyan költségek keletkeznek, amelyekről nem rendelkezik szerződés, az EU-irányelv hatályát veszti. Ha például a szállítás közben olyan kár keletkezik, amit meg kell téríteni, az már nem a tulajdonképpeni szállítási szolgáltatás része.

 

Egy konkrét példa: Egy teherautósofőr egy rakodórámpához hajtva kárt okoz egy épületben. Az áru címzettje szeretné megtéríttetni ezt a kárt, és számlát állít ki. A teherautósofőr szerint más a tényállás, és először nem szeretné kiegyenlíteni ezt a számlát. Példánkban ő lenne az adós. Vitás eset áll elő. A hitelező úgy gondolja, hogy jogosult, ezért inkasszó szolgáltatást vesz igénybe.  Ebben az esetben az esetleges inkasszóköltségek nem téríttethetők vissza.

 

Egy másik példa: A könyvelés hibásan könyvelt le egy számlát, és azt kétszer is kifizették. A hitelező szeretné, ha a második kifizetést visszautalnák neki. Ez nem történik meg. Inkasszó szolgáltatást vesz igénybe a második kifizetés behajtásához. Ebben az esetben sem érvényesíthetők az inkasszódíjak, mivel ezek nem érintik az eredeti szolgáltatást. 

 

A kölcsönösen elfogadott fizetési határidő lejárt. A fizetési késedelem esetének fenn kell állnia, és Önnek egyértelműen bizonyítania kell, hogy a 30 naptári nap elteltével nem érkezett meg Önhöz a pénz. Csak e feltételek fennállása esetén tehetők további lépések, pl. vehető igénybe inkasszó szolgáltatás.

 

Ilyenkor már nincs szükség figyelmeztetésre vagy hasonló fizetési felszólításra, de észszerű ilyet kiküldeni. Ha a számlát nem egyenlítették ki a 30 napos határidőn belül, nem muszáj figyelmeztetést küldeni a mulasztást elkövető ügyfélnek. Ekkor a hitelező ügyvédhez fordulat vagy inkasszó szolgáltatást vehet igénybe.

 

 

Az adósnak az Európai Unió területén bejegyzett vállalatnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a cég székhelye az Európai Unió területén kívül található, és vitára kerül sor, természetesen ilyen esetben is igénybe vehető az inkasszó szolgáltatás, azonban annak költségei nem követelhetők vissza az adóstól.

Az EU-irányelv pontosabb áttekintést nyújt erről, és részletezi, hogy hogyan kell eljárni az üzleti életben. Egyértelmű szabályokat teremtettek „a fizetési késedelem előnytelenné tételéhez”, ahogyan a jogszabály fogalmaz. Az irányelv legfontosabb aspektusa, hogy a hitelező jogosult a késedelemből eredő kárának megtérítésére – mégpedig peren kívül. Fontos a fizetési határidőkre vonatkozó 60 napos felső korlát is. Kifejezett cél, hogy a kiegyenlítetlen számlákat gyorsabban kifizessék.

 

Ha ez nem történne meg, szakszerű segítséget vehet igénybe. Nem fizető megrendelők esetén semleges közvetítőként áll rendelkezésére például a TIMOCOM inkasszó szolgáltatása. Alexander Oebel, a TIMOCOM jogi szakértője: „Az esetek többségében kommunikációs problémák vannak a felek között, melyek félreértésekhez vezetnek.” Egy semleges szereplő közvetítésével tisztázhatók a véleménykülönbségek, és így a felek lehetőleg ismét együttműködhetnek a jövőben.

Tudjon meg többet!

 

Fel