A fuvarozás hatékonyabb ellenőrzését szorgalmazzák a logisztikai cégek

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által májusban az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint ahhoz, hogy a közúti árufuvarozók kötelező előzetes engedélyellenőrzési rendszere (BiReg) valóban elérje a célját, azaz ki tudja szűrni az engedélyekkel trükköző fuvarozókat, tovább kell fejleszteni a rendszert.

 

A szövetség szerint a január 1-jén bevezetett rendszer kulcsszerepet játszik a magyar fuvarozói piac és a tisztességes verseny védelmében, ugyanakkor a BiReg még el nem készült, logisztikai le- és felrakóhelyeket érintő részét úgy kell kialakítani, hogy az hatékonyan segíthesse az ellenőrzést.

 

Az MLSZKSZ kezdeményezése különösen időszerű, mivel a jelenlegi információk szerint 2021. július 1-től a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzett CEMT illetve bilaterális engedéllyel végezhető fuvartevékenység, valamint a kabotázs fuvartevékenység esetén nem csupán a fuvarázónak lesz BiReg-rendszerkezelési kötelezettsége, hanem a fuvarozásban feladóként, címzettként, vagy le- illetve felrakóhelyként érintett valamennyi szereplőnek is.

                   

Az MLSZKSZ álláspontja szerint:

 

• Egyértelművé kell tenni, kinek kell bejelentést tennie a rendszerben. Ehhez módosítani kell le- és felrakóhelyek engedélyellenőrzését előíró jogszabályt, mivel jelenleg nincs egyértelműen definiálva, mi számít le- és felrakóhelynek, és kinek kötelező adatokat rögzítenie a BiReg-ben.

 

• Tisztázni kell, melyik hatóságot kell értesíteni, ha az árut kezelő le- és felrakóhelyek problémát észlelnek az engedélyekkel kapcsolatban. Ha a bejelentőnek kell eldöntenie, vajon a rendőrséget, a vámhatóságot vagy a közúti hatóságot kell-e értesítenie, akkor a bejelentés nem feltétlenül a megfelelő, az ellenőrzéshez kellő számú és felkészültségű állománnyal rendelkező, gyors reagálásra képes hatósághoz érkezik be, és előfordulhat, hogy a szabálytalan közúti fuvarozó számonkérés nélkül átlépi az országhatárt. Egy olyan elemző háttéralgoritmus kifejlesztésére lenne szükség, amely az előzetes fuvarozói engedélyrögzítés, illetve a le- és felrakóhelyi adatközlés alapján pillanatok alatt képes kielemezni, hogy az éppen beolvasott engedély rendben van-e.

 

• Fel kell gyorsítani a bejelentési és adatrögzítési folyamatot, hogy a procedúra legfeljebb egy-két percig tartson. Ez megoldható például az engedélyekre tett QR-kód segítségével, vagy azáltal, ha az engedély és a vontató jármű rendszámának lefényképezése elegendő az azonosításhoz.

 

• Az ellenőrzés eredményéről értesíteni kell az árut kezelő le- és felrakóhelyeket. Ha a le- és felrakóhelyek nem kapnak időben visszajelzést, nem várható el tőlük, hogy megakadályozzák a szabálytalankodó közúti fuvarozót a fuvarfeladat teljesítésében. Ha idejében megkapják a hatóságoktól az elektronikus visszajelzést arról, hogy a gépkocsi fuvarengedélyével problémák vannak, akkor ezt jelezni tudják a fuvart szervező megbízónak; ezzel szemben, ha megrakják a gépkocsit, az később feltehetően részese lesz egy hatósági ellenőrzésnek, amelynek eredményétől függően jelentős többletköltségek merülhetnek fel, késés jelentkezhet és kár is érheti a rakományt.

 

• Az árut kezelő személyektől nem szabad elvárni az ellenőrzési feladatok elvégzését. Egyértelműen ki kell mondani, hogy a le- és felrakóhelyeknek nincs ellenőrzési feladatuk. Az ellenőrzési jogkört – a le- és felrakóhelyek adatrögzítési közreműködésével – a hatósági szervek gyakorolják. A le- és felrakóhelyek csak azért legyenek büntethetők, ha nem regisztrálnak a BiReg-rendszerbe és nem működnek közre az adatrögzítési folyamatban.

 

• A rendszer éles üzeme előtt legalább 60 napos tesztidőszakra van szükség, hogy piaci szereplők felkészülhessenek a változásokra, és elsajátíthassák az informatikai rendszer használatát.

 

A közúti fuvarozás szereplőinek és a magyar kormánynak egyaránt érdekében áll, hogy a BiReg-rendszer jól működjön, és megszűnjenek a Magyarországnak és a logisztikai piacnak komoly károkat okozó visszaélések. (Egyes becslések szerint a rendszer bevezetése előtt a magyarországi fuvarok 40-50 százalékát vitték el jogosulatlanul az EU-n kívüli országok fuvarozói.) Az MLSZKSZ ezért arra kéri az ITM-et, hogy szervezzen rendszeres szakmai konzultációt az érintett érdekképviseletekkel a rendszer fejlesztésének állapotáról, és ennek keretében azt is vizsgálják meg, hogy a BiReg-rendszer bevezetése milyen hatással lesz a le- és felrakóhelyek működésére.

 

Az MLSZKSZ a logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Jelenleg 82 tagja van, a tagok összesített árbevétele az évi 470 milliárd forintot is meghaladja.

 

(Forrás: MTI, MLSZKSZ)