Mi az a vis maior és mit jelent a logisztikában egy világjárvány esetén?

Mi az a vis maior és mikor lehet rá hivatkozni?

A vis maior (néha “vis major”-ként is használják) kifejezés sokaknak lehet ismerős, és több kontextusban is lehet róla hallani. Maga a fogalom az ellenőrzési körön kívül eső tényállások egyik esete. Latinul szó szerinti fordításban “nagyobb erőt” jelent, a köztudatban pedig a következőképpen szokták használni, értelmezni: előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály, ami meggátol valamely kötelezettség elvégzésében. A továbbiakban elemezzük, hogy jogi értelemben mikor lehet szó vis maior helyzetről és mit értünk alatta. Fontos megjegyezni, hogy bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maior-nak minősül-e.

A járvány kezdetétől sok félreértés alakult ki a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatban.
A helyzet tisztázására a Deloitte Hungary jogi osztálya közleményt adott ki. A közleményben felhívják a figyelmet a szerződésben foglaltak fontosságára, hiszen “ha a felek nem dolgoztak ki erre vonatkozó szabályrendszert a szerződésben, magyar jog alatt kötött szerződések esetén elsősorban a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megvizsgálni”. A magyar Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) szerint a szerződés megszegéséből fakadó károkat a szerződésszegő fél a másik fél számára köteles megtéríteni, ami alól mentesülhet bizonyos feltételek mellett. Ugyanakkor mivel a vis maior definícióját a Ptk. nem határozza pontosan meg, minden esetben a Bíróságnak külön-külön kell mérlegelni, hogy a teljesülnek-e a mentesítéshez szükséges feltételek.

Minden egyes szerződés esetében, ami a magyar jog hatásköre alá esik, a következő feltételek teljesülését vizsgálja a Bíróság, ha a felek nem tudnak külön megegyezni és jogi eljárásra kerül sor:

• Elháríthatatlanság és elvárható gondosság
• Előre nem láthatóság
• Fel nem róhatóság

Elháríthatatlanság és elvárható gondosság

Az elháríthatatlanság meghatározása szempontjából lényeges fogalom az egyes szereplőkhöz és helyzetekhez viszonyítva az elvárható gondosság. Tehát ha a jogviszony alanya a tőle elvárható gondossággal járt el és ennek ellenére bekövetkezett az esemény (ami másnak kárt okozott), a jogviszony alanya mentesülhet a felelősség alól. Ugyanígy, ami ellen elvárható gondossággal védekezni lehetett volna, az semmiképpen sem minősülhet vis maiornak. Természetesen a Bíróságon a jogalanynak bizonyítania kell, hogy nem volt elvárható tőle, hogy a károkozó körülményt elkerülje vagy az ennek következtében okozott kárt elhárítsa. Egy egyszerű példa: Bár nem tudhatjuk előre, hogy a szállítmányozás során milyen erős széllökések vagy úthibák jelentkeznek majd, a rakományt mégis megfelelő gondossággal és alapossággal szükséges rögzíteni.

Előre nem láthatóság

Meghatározó tényezője a vis maiornak a szerződéskötés időpontjában az előre nem láthatóság, hiszen amire számítani lehet, az ellen a védekezés is valószínűleg lehetséges. Ebben az esetben azt szükséges bizonyítani, hogy a szerződéskötés időpontjában például egy világjárvány kitörése nem volt előrelátható. Ugyanakkor a közelmúltban megkötött szerződések dátuma különösen fontos ebben az esetben. Egyáltalán nem mindegy hogy 2019. májusában vagy már 2020-ban került egy szerződés megkötésre, hiszen a 2020-ban és az után megkötött szerződéseknél ezért nehéz lesz a vis maior-ra hivatkozni, mivel januárban már számolni lehetett a COVID-19 vírus hatásaival: szállítási problémákkal és egyéb fennakadásokkal.

Amennyiben Ön most készül új szerződést kötni felhívjuk figyelmét, hogy a szerződésekben feltétlenül szükséges előzetesen rendezni a szerződésszegésért való felelősséggel, valamint a vis maior-al kapcsolatos kérdéseket.

Fel nem róhatóság

Vitathatatlanul a témához tartozik a fel nem róhatóság is, hiszen megeshet, hogy az elháríthatatlan külső erőhöz vezető folyamatot a kötelezett indította el vagy befolyásolta, vagy éppen abba az irányba befolyásolta a külső erőt, amelynek következtében az elháríthatatlan mértékű lett.

Továbbá sajnálatos módon a köztudatban tévesen él az az elképzelés, miszerint a szerződést egyes szolgáltatásai részben vagy egészben, átmenetileg szüneteltethetők. Ezzel szemben, ha vis maior-ra hivatkozunk és ennek a Bíróság helyt ad, az a szerződésünk megszűnéséhez vezet. Tehát például a fizetendő bérleti díj mérséklése céljából nem, de a szerződés teljesítésének lehetetlenné válása miatt lehet vis maior-ra hivatkozni. Utóbbi esetben a bérleti szerződés a feleknek fel nem róható okból megszűnik és nem marad más hátra, mint az egymással való elszámolás. A vis maior helyzet elhárulása után korántsem biztos, hogy a szerződésünket korábbi partnerünkkel újra tudjuk kötni, ezért célszerű jól átgondolni, hogy egy szerződést meg szeretnénk-e szűntetni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ugyanakkor jogi akadálya nincs annak, hogy a szerződéseinkben másként egyezzünk meg partnerünkkel. A szerződésünk tartalmazhat eltérő részletszabályokat például azt, hogy a vis maior időtartamára a szerződésük szünetel és a helyzet megszűnése után a korábbi feltételen mellett folytatják együttműködésünket.

Vis maior a gyakorlatban a magyar Bíróságokon

Általánosságban elmondható, hogy a magyar Bíróságok historikusan meglehetősen szigorúan kezelik a vis maior-ra való hivatkozást, alaposan megvizsgálva a körülményeket. Hogy mennyire, annak ékes példája, hogy még a 2008-as gazdasági világválságot sem fogadták el (automatikusan) vis maior helyzetnek. Ehhez ugyanis nem csak olyan körülmény szükséges, mely a vizsgált vállalkozáson kívül áll, de az is fontos feltétel, hogy az adott vállalkozást ez a körülmény közvetlenül akadályozza a szerződés kötelezettségeinek teljesítésében. Ugyanígy, a jelenlegi koronavírus-helyzet önmagában nem elegendő alap, hanem annak valamilyen ránk vonatkozó közvetlen hatása válhat a vis maior védhető okává, egy triviális példával élve: a raktáraink hatósági lezárása.

A Bíróságok elé egyébként ritkán kerül ilyen ügy - és ilyenkor is rendszeresen kiemelik, hogy például a gazdasági körülmények akár ugrásszerű, jelentős megváltozása is az üzleti kockázat részének tekintendő. Ez azt jelenti, hogy akár egy világjárvány miatt kialakult gazdasági válság vagy piaci helyzetünk jelentős megváltozása is ebbe a kategóriába sorolandó - pusztán üzleti kockázat. Olyan múltbeli bírósági ítélettel is találkozni, amely szerint az egyetlen vis maior helyzet az adott piac teljes összeomlása lehetett volna, mert a Bíróság csak ezt tekintette a szerződéskötéskor az “ésszerű kockázatvállalás körében figyelembe nem vehető, előre nem látható” körülménynek.

Ugyanakkor biztató jel, hogy a Polgári Törvénykönyvhöz fűzött miniszteri indokolás, valamint a jogi szakirodalom a járványokat egységesen vis maior-ként kezeli, a fent kifejtett három feltételt figyelembe véve.

A Kockázat minimalizálása szerződéskötéskor

A Deloitte Hungary jogi osztálya közleményében összefoglal pár hasznos tanácsot, praktikát, amik a kockázat elkerülését, illetve minimalizálását szolgáljak. 
Az alábbi hat pontot mindenképp érdemes a jövőben megfontolni:

• Az ellátási probléma pontos meghatározása és dokumentálása
• A felelősség megosztásának pontos ismerete az alkalmazandó szerződés alapján
• A felelősség megosztásának pontos ismerete az alkalmazandó jog alapján
• Proaktív hozzáállás a hatékony megoldás érdekében
• A szerződés módosításának lehetősége
• A jövőre való felkészülés

Az ellátási probléma pontos meghatározása és dokumentálása

Annak érdekében, hogy a jövőben bekövetkező jogvitákra megfelelően tudjon reagálni, fontos a fennálló helyzet pontos feltérképezése, valamint dokumentálása. Amennyiben a vállalat szállítói oldalon nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, úgy ennek okát pontosan meg kell fogalmazni, ilyenek lehetnek például a következők: kormányzati intézkedés miatti leállás vagy karantén, a munkavállalók megbetegedése vagy a munkavállalók otthoni munkavégzése. 
Megrendelőként pedig csak pontosan definiált vis maior indoklást fogadjon el, nyugodtan kérjen pontosítást amennyiben szükségesnek látja és kerülje az állásfoglalást ebben a témakörben, amennyiben nem ismeri a pontos tényeket.

A felelősség megosztásának pontos ismerete az alkalmazandó szerződés alapján

Ahhoz, hogy a megfelelő módon és időben képesek legyünk megtenni a szükséges jogi lépéseket, fontos előre tisztázni és ismerni a szerződés felelősségről való rendelkezéseit. A Deloitte Hungary javaslata alapján “komplex, bonyolult szerződéses jogviszonyok kapcsán jogi tanácsadó bevonása is ajánlott”.

A felelősség megosztásának pontos ismerete az alkalmazandó jog alapján

A vis maior fogalma, valamint alkalmazhatósága országonként változó. Bizonyos országok megkövetelik például az előzetes értesítést vis maior esetén. Az időszerű értesítés elmulasztásával bizonyos jogrendszerekben a vis maior-ra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. Amennyiben saját megbízóját kell hasonlóról értesítenie, érdemes ezt a levelet nagyon körültekintően megfogalmazni, hogy a későbbi esetleges vitákban ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Külföldi megbízás esetén az adott országból egy jogi tanácsadó bevonása mindenképp megfontolandó.

Proaktív hozzáállás a hatékony megoldás érdekében

A jogi viták megelőzésére vagy azok könnyebb megoldása érdekében érdemes proaktívan kezelni a felmerült helyzetet, célszerű folyamatosan egyeztetnie partnereivel. Ezzel párhuzamosan ellenőrizze szerződéseinek vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseit és járjon utána, hogy a vitarendezésre választott Bíróság milyen megközelítést alkalmaz a vitás ügyekben.

A szerződés módosításának lehetősége

Célszerű ellenőriznie, hogy cége szerződései vis maior helyzetre való tekintettel módosíthatók-e vagy esetleg megszüntethetők-e, és ha igen, pontosan milyen feltételek mellett.

A jövőre való felkészülés

A hasonló helyzetre történő felkészülés érdekében célszerű fontolóra venni az alábbiakat:

• Érdemes felülvizsgálni és esetlegesen kiegészíteni az eddig alkalmazott vis maior helyzetre vonatkozó rendelkezéseit, különös tekintettel azok minél körültekintőbb megfogalmazására.
• Fontos a vitarendezési fórumot a számunkra legkedvezőbb módon meghatározni. Amennyiben alapanyag beszerzése beszállítói láncon keresztül történik, úgy törekedjen arra, hogy a beszállítói saját szerződéseikben - a könnyebb vitarendezés érdekében - ugyanazt a vitarendezési fórumot határozzák meg.

Mikor is hivatkozhatunk vis maior-ra és mire figyeljünk

Akkor beszélhetünk vis maior helyzetről, ha gondos, előrelátó tervezés, útvonalterv készítése (mely forgalmi híreket, időjárás-előrejelzést stb. is magába foglal!) és kellő gondosság ellenére sem lehetett elkerülni azt, vagy elhárítani annak következményét.

Ilyen eset lehet például, amikor egy közúti baleset hatására hirtelen jelentős és hosszan tartó forgalmi torlódás alakul ki (egy 15 perces dugóra azért még nem lehet hivatkozni, hiszen a forgalom bizonytalanságára elvárható mértékben fel kell készülnünk!).

Ugyanakkor például, ha egy útfelújítási munkába futunk bele az autópályán, amiről tájékozódhattunk volna előzetesen, hiába állunk a forgalmi torlódás közepén órákat, nem könyvelhetjük el vis maior helyzetnek, hiszen ez egy tervezhető esemény, előre tudhatjuk, hogy jó eséllyel torlódás várható azon az útszakaszon.

Amennyiben egy nem tervezett és előre nem nyilvánosságra hozott útfelújítási munkáról van szó, természetesen már más a helyzet, hiszen erre gondos felkészülés esetén sem számíthattuk.

Továbbá rendkívül fontos, hogy megvizsgáljuk jelenlegi szerződéseinket és lehetőség esetén pontosítsuk legalább a vis maior helyzetre és a felelősség megosztásra vonatkozó pontokat. Jövőbeli szerződések esetén pedig erre a két pontra különösen nagy figyelmet célszerű tenni.