Ezek az új adócsomag legfontosabb változásai

Módosulnának többek közt az iparűzési adó és a társasági adó egyes szabályai is.

Összesen 14 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek október 18-án, amelyek közül az egyik legfontosabb a Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett őszi adócsomag. A dokumentum számos adónemet érint. Az alábbiakban összefoglaljuk a részleteket arról, hogy mi, hogyan változik.

Társasági adó

Ezen a területen főleg a társasági adó-információkat tartalmazó jelentéseket érintik változások. Összhangban az EU előírásaival, és azzal a céllal, hogy a multinacionális cégek adóterhei átláthatóbbak legyenek, a javaslat egy újabb számviteli adatszolgáltatási kötelezettséget ró ezekre a vállalatokra.

Ezentúl azok a cégek, amelyek konszolidált bevétele két egymást követő évben meghaladja a 275 millió forintot, kötelesek társasági adó-információkat tartalmazó jelentést készíteni. A jelentés elkészítésére az anyavállalat kötelezett, és az általános információkon túl tartalmaznia kell a bevételeket, az adózás előtti eredményt és a fizetendő társasági adót,  valamint az esetleges forrásadót, országonként. A jelentés nyilvános és letétbe helyezendő minden évben.

Tartós befektetési számla

A javaslat kiterjesztené azok körét, akik jogosultak tartós befektetési szerződés kötésére a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványokra is.

A Tao törvény egyidejű módosításával ezen alapítványoknál is biztosítva lenne, hogy a TBSZ-ből származó jövedelem ugyanúgy adózzon, mintha az alapítvány magánszemély kedvezményezettje kötötte volna a tartós befektetési szerződést. Ez azt jelenti, hogy az ötéves lekötési időszak végén a tartós befektetésből elért hozam esetében akár a teljes adómentesség is elérhető lehet.

A TBSz 5 éves lekötési időszak lejárta előtti feltörése, vagy a harmadik év végi részkivét esetén az adókötelezettséget az alapítványi vagyon terhére a vagyonkezelő alapítvány teljesíti. Ahhoz, hogy az alapítvány által magánszemélyek számára juttatott kifizetései ne adóköteles osztaléknak minősüljenek, az alapítványnak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelmű a TBSz hozam összege.

Átalányadó

A javaslat több ponton megpróbálja könnyebbé tenni a KATA, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója alól kikerült kisvállalkozók életét. Lehet például a KATA után is az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, mint adómódot választani (ezt korábban tiltotta a jogszabály). Az átalányadózásból kikerült személyek számára pedig lerövidült a visszakerülésre vonatkozó tiltás időszaka, és az átalányadózók járulékbevallási gyakorisága negyedévesre ritkul.

Iparűzési adó

Szintén a kisvállalkozókat segíti az iparűzési adóval kapcsolatos változás. Az évi 25 milliós bevétel alatti vállalkozások, illetve az évi 120 millió forint alatti kiskereskedő átalányadózók jövő évtől egy bevételi sávokhoz rendelt adóalap összeg alapján számított adót fizetnek évente egyszer, május végén, adóbevallás benyújtása nélkül. A legkisebb mértékű tételes iparűzési adó 50 ezer Ft (2%-os ipa-kulccsal számolva),melyet 12 millió Ft éves bevételig lehet alkalmazni.

Reklámadó

A javaslat meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztését 2023. december 31-ig. A reklámadó a „digitális adók” közé tartozik, amelyet a nemzetközi együttműködéssel összhangban hazánknak meg kellett volna szüntetnie, ha az OECD a globális adóreform első pillére keretében kidolgozza a nemzetközi technológiai cégek egységes megadóztatását. Erre azonban eddig nem került sor, helyette a második pillér, azaz a globális minimumadó bevezetésére koncentráltak. A reklámpiaci szereplők fellépése nyomán azonban (tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre) a reklámadó visszavezetésére egy évvel később kerülhet sor.

Illetékek

Változnak a vállalatok közti ingatlanügyletek illetékterhei. Ez különösen azok számára fontos, akik most tervezik cégcsoportjuk újrastruktúrálását, amelynek nagyobb értékű ingatlan átruházása is része.

A javaslat szerint megszűnik az olyan kapcsolt cégek közti ingatlan tranzakciók illetékmentessége, amelyeknél a vagyonszerző előző évi nettó árbevételének kevesebb mint 50%-a származik ingatlanügyletekből.

A vagyonkezelő alapítványok kedvezményezettként történő vagyonszerzése ugyanakkor illetékmentes lesz, mivel a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján az alapítvány az általa kezelt vagyon kedvezményezettje is egyben.

Jövedéki adó

A jövedéki adóval kapcsolatos fő változás, hogy változik a gázolaj fogalma. A törvényjavaslat a gázolaj fogalmát az uniós szabályozásban szereplő közös adóügyi jelölőanyag alkalmazásához igazítja. Eszerint azon termékeket értjük jelölt gázolaj alatt, amelyek jelölésére a Solvent Yellow 124 vagy ACCUTRACE PLUS jelölőanyagot használták. Szintén az EU jövedéki szabályozásához történő igazítás érdekében változnak az adófelfüggesztési eljárásban az adómentesség igazolására szolgáló elektronikus okmányok.

Vámigazgatás

Változik a vámbírsági eljárás. A vámhiányt nem eredményező vámbírság mértékének megállapításához szükséges mérlegelés során a módosítás szerint az érintett gazdálkodó vonatkozásában egy éven belül kell csak vizsgálni a jogsértés gyakoriságát.
A javaslat pontosította a figyelmeztetés, mint szankció alkalmazásának feltételét. Amennyiben az érintett egy éven belül első ízben követi el a jogsértést és a további feltételeknek is megfelel, akkor vele szemben alkalmazható a figyelmeztetés.

Különleges munkavállalói résztulajdonosi program

KMRP résztvevők tagi részesedéseiket egy vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adhatják, melynek következtében részvényeiket majd az alapítvány kedvezményezettjeiként kapják meg. Ezzel összefüggésben módosítja a javaslat az Szja tv. szerzési értékre, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó szabályait. A juttató társaságnál elismert költség, a vagyonkezelő alapítványnál illetékmentes lesz a juttatás.

E-töltőállomások

A javaslat alapján az elektromos töltőállomás „de minimis" támogatásnak minősül, de választható lesz az is, hogy ezt a támogatást az Európai Bizottság Válságközleménye szabályai alapján veszik igénybe. Akik az utóbbi eljárást választják, azok csak egy átmeneti időszakra tehetik ezt meg, de az ilyen jogcímen kapott támogatások összege nem a de minimis korlátba fog beleszámítani.

Az új szabályokat a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásában lehet alkalmazni, tehát az első alkalommal is lehet már dönteni arról, hogy a de minimis vagy a válságközlemény szabályai alapján veszik igénybe a kedvezményt. 

Áfa

A kedvezményes áfakulcs két évvel hosszabbodik. A javaslat szerint törvényi szintre emelkedne az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adómérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet -  amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát.

Elektronikus nyugta

A most benyújtott javaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására. Ez egy első lépés a pénztárgép rendszer megújulása, és akár a környezettudatos elektronikus nyugtaadás bevezetése felé.