Gazdasági előrejelzések a 2021-es évre

Gazdasági előrejelzés világszinten

A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, a továbbiakban IMF) jelentős különbségeket prognosztizál régiónként - más növekedési pálya várható a fejlett gazdaságok esetén, megint más a feltörekvő gazdaságú országoknál, de még ezeken a kategóriákon belül is jelentős különbségek figyelhetőek meg. Örvendetes ugyanakkor, hogy minden régió közös jellemzője, hogy a gazdasági előrejelzések szerint a visszaesés 2021-ben növekedésbe fordul át és a legtöbb gazdaság a 2019-esnél jobb évet zárhat majd.

A világgazdaság GDP-je tekintetében a 2020-as -4.4%-os csökkenés után, 2021-re 5.2%-os növekedést prognosztizál az IMF - összehasonlításképpen a 2019-es szám 2.8% volt.

A fejlett gazdaságok esetén a következőképp alakulnak az adatok: a 2019-es 1.7%-os GDP növekedés után a koronavírus-válság 2020-ban 5.8%-os csökkenést okozott, 2021-re pedig várhatóan 3.9%-os növekedés fogja jellemezni ezeket a gazdaságokat.

A feltörekvő gazdaságú országoknál 2019-ben 3.7%-ot növekedett a GDP, majd idén 3.3%-ot csökkent - 2021-ben pedig 6%-os növekedés várható az elemzések szerint.

Tovább bontva a fejlett gazdaságokat a következő kép rajzolódik ki

Az Amerikai Egyesült Államok 2019-ben 2.2%-os növekedést produkált, ezt egy 4.3%-os csökkenés követte 2020-ban. Jövőre pedig várhatóan 3.1%-kal növekszik majd az USA GDP-je.

Japán szerény, 0.7%-os növekedéssel zárta a 2019 évet, majd az idei év 5.3%-os csökkenést hozott. Az IMF prognózisa alapján, 2021-ben 2.3%-os növekedést realizálhat a szigetország.

Az Egyesült Királyság komoly, 9.8%-os GDP csökkenést produkált idén, a 2019-es 1.5%-os növekedés után. 2021-ben az előrejelzések szerint várhatóan 5.9%-kal nőhet a gazdaságuk.

Kanadát érdemes még kiemelni, a maga +1.7%-os 2019-es teljesítményével, amit a járvány hatására 2020-ban 7.1%-os csökkenés követett - a trend jövőre ott is megfordulni látszik, 5.2%-os növekedés várható.

Pár példa a feltörekvő gazdaságú régiók mutatóiból

Külön érdemes megvizsgálni Kína gazdaságát - hiszen ez az egyetlen ország, ahol a GDP nem csökkent 2020-ban. A keleti ország 6.1%-os növekedéssel zárta a 2019-es évet és ez idén csak +1.9%-ra esett vissza. Jövőre ráadásul várhatóan komoly, 8.2%-os GDP-növekedés várható Kínában.

A Maldív szigetek az előző évi +5.7%-ról, a járvány hatására 2020-ban -18.6% képet mutat. Az IMF előrejelzése szerint viszont jövőre egy látványos +12.7% GDP-vel zárhatja az évet.

Európai Unióra vonatkozó gazdasági előrejelzések

Az EU esetén érdemes ketté bontani a régiót - azon országokra, ahol már bevezették az eurót, és azokra, ahol ez még várat magára.

Az eurózóna országai összességében 1.3%-os GDP-növekedést realizáltak 2019-ben, amit idén egy komoly, 8.3%-os GDP-csökkenés követett - az IMF prognózisa szerint 2021-ben 5.2%-os növekedés várható a teljes eurózona tekintetében.

Az eurózónán kívüli tagországok (Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Dánia, Horvátország és Svédország) változatos képet mutatnak.

A főleg turizmuson alapuló Horvátország GDP-je 2020-ban a járvány hatására túlnyomórészben elmaradt szezon hatására -9%-ra esett vissza az előző évi +2.9%-hoz képest. Az IMF 2021-re +6%-ra prognosztizálja Horvátország GDP-jét.

Európai Unió 3 gazdaságilag meghatározó országokra vonatkozó előrejelzések

Nézzük most meg a három vezető gazdaságú európai országokat: Németországot, Franciaországot és a Brexit óta az Egyesült Királyság harmadik helyezését átvevő Olaszországot.

Németország

Németország gazdasági történelmi mélyponton volt 2020-ban, de várhatóan gyorsan kilábal majd ebből a helyzetből a következő két évben. Bár úgy néz ki, hogy a visszaesés kisebb lehet, mint ahogy korábban prognosztizálták, a kilátások egyelőre nem világosak a COVID második hulláma és a gyártást érintő strukturális kihívások miatt. Várhatóan maradnak az eddig is igen komoly kormányzati, a válság hatásait enyhítő kormányzati programok. A recesszió miatti extra kiadások folyamatosan halmozódnak majd, de a költségvetési hiány várhatóan csökken majd 2021-ben és 2022-ben.

Az idei év első felében láthattuk a német gazdaság legnagyobb csökkenését. A legjobban a vendéglátás és szabadidős szolgáltatások szenvedték meg a recessziót. Bár a szigorítások közvetlenül nem érintették a gyártást, számos fontos gyár döntött úgy, hogy hetekre beszünteti a termelést a csökkenő felvevőpiac és a beszállítói láncban bekövetkező zavarok miatt. A szolgáltatási szektor - ami korábban átsegítette a gazdaságot gyengébb időszakokon - most érezhetően megroppant. Ennek eredményeként az első negyedéves 2%-os gazdasági csökkenést egy, a korábban sosem tapasztalt mértékű, 10%-os csökkenés követte a második negyedévben.

Szerencsére júliusra a vendéglátás a februári szint közel 70%-ra állt vissza - összehasonlításképpen 25%-on volt áprilisban. Augusztusra a gyártás a februári szint 88%-ra növekedett az áprilisi 70%-ról. A kiskereskedelmi forgalom eleve “csak” 8%-ot csökkent február és április között, ami után jelentős növekedésnek indult, augusztusra 5%-kal meghaladva a februári szintet. Ezek az eredmények optimizmusra adnak okot, láthatóan hamarabb elindult a fejlődés, mint ahogy azt korábban prognosztizálták.

A lakossági fogyasztás és az export helyreállása - még ha lassuló mértékben is - továbbra is pozitívan befolyásolja a következő két év várható teljesítményét. A beruházások mértéke megfelelő maradhat összességében, köszönhetően az ingatlanpiacnak és állami beruházásoknak. 2020-ban 5.5%-os GDP-csökkenést prognosztizálnak, viszont a második hullám miatt várhatóan jövőre csupán 3.5%-os növekedés várható. Ha minden jól megy, 2022-ben további 2.5%-os növekedéssel a német gazdaság visszaáll a COVID előtti szintre.

Franciaország

Franciaország GDP-je 2020-ban élesen csökkent. A különféle fiskális intézkedések eredményeként - melyek a likviditást hivatottak biztosítani a cégek számára, valamint a foglalkoztatást próbálják szinten tartani - valamint a 2021-es és 2022-es helyreállítási terv hatására - a gazdaság lassú, de biztos fejlődési pályára látszik állni.

Mindezekkel együtt is úgy néz ki, hogy a foglalkoztatási mutató, valamint a GDP még 2022 végére is elmarad majd a 2019 év végi eredménytől.

Az államháztartási deficit a GDP 10.5%-t is elérni látszik 2020 végére, valamint 2021-ben is 8.25% várható.

Az államadósság meredeken nő majd - a prognózis szerint 119.5%-on áll majd 2022-re.

A GDP 9.4%-os, 2020-as csökkenése világos jele annak, hogy összességében a COVID okozta gazdasági recesszió sokkal komolyabb Franciaországban, mint a 2008-as válság volt.

A járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatása legerősebben a második negyedévben érződött, amikor a vírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett lezárások és korlátozások nem csak a termelés, de a fogyasztás drasztikus csökkenését is eredményezték.

Hiába következett éles növekedés a harmadik negyedévben - főleg a korlátozások feloldása eredményeképpen - a gazdaság aktivitása így is az előző éves érték alatt maradt.

A negyedik negyedévben újra korlátozások kerültek bevezetésre a COVID második hullámának megfékezése miatt. Ez, sajnos, ismét a GDP csökkenését eredményezi - és ez 2021 első negyedévét is jellemzi majd.

A foglalkoztatottság növekedése várhatóan csak jövő év közepétől indul meg újra, és a nettó export markáns csökkenése sem segít a GDP növekedésében - Franciaország gazdaságának két fő szektora (a turizmus és a légi forgalom) brutális visszaesést élt meg 2020-ban, és várhatóan 2021-ben is csak nagyon lassan áll majd növekedési pályára.

Olaszország

Olaszország ugyan már lassú fejlődési pályára állt, de a járvány negatív hatásai még komoly terheket rónak a gazdaságra, főleg a szolgáltatóipart érintve, és ez várhatóan így marad még 2021 egy részében is. A fejlődés várhatóan nem lesz elég gyors ahhoz, hogy akár 2022-re is a COVID-válság előtti szintre térjen vissza az ország gazdasági aktivitása.

Az államháztartási deficit meredek 2020-as növekedését várhatóan, lassú visszacsökkenés követi majd 2021-ben és 2022-ben. A fogyasztói árakat érintő infláció enyhén negatívan alakul idén, de 2021-ben mérsékelt növekedés várható ezen a téren.

A gyártási szektor erős, de törékeny és rizikós növekedést mutat - jelentős bizonytalanságok közepette. A COVID miatt kialakult helyzet sötét árnyékot vetett Olaszország gazdasági teljesítményének alakulására 2020 első felében, de a korlátozások feloldása után jelentős fejlődés következett be, melynek motorja elsősorban az építőipar és az ipari termelés. Augusztusra mindkét ágazat túlszárnyalta a januári eredményeiket.

Ezzel szöges ellentétben áll a fogyasztói szolgáltatási szektor - ami nyilvánvalóan sokkal érzékenyebb a vírus megfékezése érdekében életbe lépő korlátozásokra - a boltzárakra és a fogyasztói mobilitás csökkenésére. Ennek fényében idén még erősen érezhető lesz a COVID hatása ezen ágazat teljesítményére.

A GDP várhatóan 10%-os csökkenést mutat majd 2020-ban, a jelentős mértékű gazdaságélénkítő kormányzati programok ellenére is.

A 2021-es előjelzés 4%-os növekedéssel számol, az idén év végi második COVID hullám átgyűrűzését is figyelembe véve. 2022-ben a növekedés 2.25%-ra csökken majd, tehát az olasz gazdaság teljesítménye elmarad majd a 2019-es értékektől. Fontos megemlíteni, hogy Olaszország esetében a projekciót nagymértékű bizonytalanság jellemzi és van esély kedvezőtlenebb forgatókönyvre is.

Magyarországi gazdasági előrejelzések 2021-re

Magyarország gazdasága elkezdett ugyan helyre jönni a COVID okozta recesszió után, de a járvány második hulláma hátráltathatja ezt a folyamatot. Remélhetőleg 2021-ben és 2022-ben visszaállhat a gazdasági növekedés - kormányzati segítséggel. Az államháztartás rövid távon biztosan kedvezőtlenül alakul majd emiatt.

A járvány begyűrűzése az év elején Magyarországon megszakította az egyébként erős gazdasági növekedést. A 2019 második negyedévében realizált 4.6%-os GDP-növekedés után 2020 ugyanazon időszakában 13.6%-os csökkenés következett be. Ugyan a kormányzati intézkedések, melyek az első hullám megfékezésére irányultak az európai átlaghoz képest enyhébbek voltak, a gazdaságot mégis jelentősen negatívan befolyásolták. Az erősen ciklikus szektorok, mint például az autógyártás, valamint a turizmus és a légi szállítmányozás komoly visszaesést mutattak a korlátozások hatására.

Amint feloldásra kerültek a korlátozások (valamint a nemzetközi ellátási lánc is helyreállt), a gazdaság teljesítménye azonnal élénk fellendülésbe kezdett. Idén augusztusra az ipari termelés már csak 2.1% és a kiskereskedelmi forgalom már csak 1.2% csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottság ugyanezen időszakra nézve csupán 0.4%-kal volt rosszabb mint 2019-ben.

Bár a fenti kép kedvezőnek mondható, Magyarország jelenleg egy nagyon erős második hullámmal néz szembe. A fogyasztói bizalom és mobilitás jelentősen csökkent. A munkahelyek megtartását célzó kormányzati program év végi lejárta után egy következő elbocsátási hullám prognosztizálható. Ezek miatt 2020 utolsó negyedévében várhatóan megtorpan a gazdasági helyreállás, és összességében 6.5%-os GDP csökkenés elé néz az egész évre viszonyítva az ország.

A következő két év a gazdasági mutatók fokozatos helyreállását hozhatja. 2021-ben várhatóan megindul újra a fejlődés, ha minden jól megy és a COVID visszaszorul, teret nyitva a korlátozások folyamatos enyhítésének. A kormányzati intézkedések segíthetik a fejlődést, de néhány szektorban (például a turizmusban és az ingatlanszektorban) a növekedés várhatóan jelentős időbeli eltolódással jelenik majd csak meg. 2021-ben az előrejelzés szerint 4%-os GDP-növekedés várható Magyarországon, 2022-ben pedig a gazdaság elérheti a recesszió előtti szintet is, 4.5%-os növekedést mutatva.

Másrészről az államháztartás látott már jobb napokat is. A vírus okozta válság jelentősen megnövelte a kiadásokat és csökkentette a bevételeket, aminek eredményeképpen 2020-ban 8.5%-os deficit várható. A legjelentősebb tényezők, amik ehhez vezettek a következők: csökkenő bevételek az áruforgalmi adóból, egyéb adó- és járulékcsökkentések, melyek bizonyos szektorok és a munkahelyek megvédését célozták, valamint a jelentősen megnőtt egészségügyi kiadások.

Az államadósság idén élesen emelkedett a 2019-es 65.4%-ról 78%-ra. A prognózis szerint 2022-re várhatóan 77.25%-on lesz az államadóssági mutató.

Összegzés

A koronavírus-járvány második hulláma javában zajlik, ami előre nem látható korlátozásokhoz vezethet, ezáltal további gazdasági károkat okozva. A járvány legyőzéséhez vezető egyik út az oltás, azonban az oltási folyamat megkezdéséig a logisztikának komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Erről és a koronavírus-járvány az ellátási láncra gyakorolt hatásáról egy korábbi cikkünkben írtunk.