Különböző lépésekkel reagálnak az energiaválságra a magyar kkv-k
Rendszerint a működési költségek csökkentésével és megújuló energia használatával próbálnak túlélni a hazai kis- és középvállalkozások.
Négynapos munkahét, a működési költségek lefaragása vagy akár a termékportfolió drasztikus átalakítása – a hazai kis- és középvállalkozások különböző válaszokat adtak az energiaárak növekedésére. Azzal viszont, hogy kényszerűségből befejezzék a működésüket, szinte egyik kkv sem számolt, ez az utolsó lehetőség a sorban.
Az energiaárak emelkedésének fő okai
Valójában évekkel ezelőtt kezdődött az európai energiaválság, de csak Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója után emelkedtek rekordmagasságba az energiaárak a kontinensen.
A lakosság mellett a vállalkozások is megérezték az egekbe szökő árakat: akadtak olyan cégek, ahol akár a korábbi hússzorosát is fizethették az energiáért. Hiába kezdtek csökkenni az utóbbi időben a költségek, szakértők szerint egy biztos: véget ért az olcsó energia kora.
Felmérés készült arról, hogyan reagálnak a hazai vállalkozások a helyzetre
A Makronóm Intézet tavaly év végi felmérése alapján a magyar vállalkozások 43 százalékát súlyosan érintette az energiaválság. Ennek ellenére a kutatásban résztvevők egyike sem tervezte akkor még az elkövetkező egy évben működése befejezését, ahogy elbocsátásokban sem gondolkoztak.
A vállalkozások közel fele (49%-a) tervezte működési költségeinek lefaragását, például az ingatlanok belső hőmérsékletének csökkentésével vagy a világítás időszakos korlátozásával. Ennél jóval kevesebben (7%) számoltak a béremelés elmaradásával az inflációs környezet ellenére. Közel ennyien (6%) fontolgatták az időszakos teljes leállás lehetőségét, míg a tömeges leépítés csak a válaszadók 2 százalékának fejében fordult meg. Ennél is kevesebb (1%) cég vezetésében merült fel a termékportfolió drasztikus csökkentése.
Különféle stratégiák születtek az energiaválságra
Akadt olyan vállalkozás, amely a négynapos munkahét bevezetésében látta a megoldást. Győri Imre, a Magyarmet Finomöntönde Kft. ügyvezetője a Portfolio – MAGE Járműipar 2023 konferencia panelbeszélgetésében elmondta, hogy az öntödei technológia sajátosságai miatt esetükben ez jelentős költésgmegtakarítást eredményezett.
A Makronóm Intézet felmérésében résztvevők 53 százaléka használ valamilyen megújuló energiaforrást, ez jellemzően napenergia. Ugyanakkor ezeknek a cégeknek több, mint fele a teljes energiafogyasztásának kevesebb, mint egynegyedét tudja csak ilyen módon biztosítani. A járműipari konferencia szakértői azonban rövid időn belül a zöldenergia iránti kereslet megugrására számítanak, melynek csak egyharmadát lesz képes kielégíteni a termelési oldal.
Az energiahatékonysági beruházások közül a legnépszerűbb az izzók energiahatékony típusrara cserélése, az energiahatékony eszközvásárlás, a hőszigetelés és a napelemrendszer telepítése volt. Az ilyen típusú befejezett beruházások értéke vállalatonként meghaladta a 10 millió forintot, ám jellemzően nem érte el a vizsgált vállalatok esetében a beruházásokra fordított éves összeg egyötödét.
Ezekből azonban csak akkor lehet kihozni a legtöbbet, ha a dolgozók is kellő felkészítést kapnak, és megértik, miért fontos az energiatudatos munkahely. Éppen ezért az Európia Unió vállalkozásainál legalább ennyire fontos szempont a hatékony költségcsökkentésben, hogy a kollégák számára oktatást szerveznek az újonnan telepített rendszerek működése és általában a környezettudatosság tekintetében.
Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere szerint az energiasokkot követően az európaiak mellett jóval tudatosabbak lettek a magyar cégek is. Ehhez számos eszköz áll a döntéshozók rendelkezésére például társasági adókedvezmény vagy energetikai célú beruházások állami támogatásának formájában. A szakértő úgy véli, egy ilyen válság leküzdéséhez egyszerre kell kreatívnak és innovatívnak lenni, de sokat segíthet a szoros összefogás is.
Csatlakozzon a TIMOCOM Marketplace-hez még ma és próbálja ki a fuvarbörzét!