Több tízezer vállalkozás szűnhetett meg a KATA módosítása miatt
A változások jelentős mértékben érintették a betéti vállalkozók körét is, mivel itt is sok volt a KATÁ-s vállalkozó.
Komoly végelszámolási hullám indult a társas vállalkozások körében 2022 augusztus és szeptember hónapban az Opten adatai szerint; az egyéni vállalkozások pedig már tízezrével szűntek meg. A két hónapban együttesen már 50 ezerrel több vállalkozást szűnt meg vagy lépett a megszűnés útjára, mint a korábban megszokott értékek – írják közleményükben.
A KATA
A cégjogi környezet változása általában komoly hatásokat gyakorol a hazai cégalapítási és megszűnési adatokra, de ilyen mértékű tömeges változást ritkán lehet tapasztalni az Opten szerint. Mivel a gazdasági környezetben történt olyan radikális változás, ami indokolta volna a megszűnési hullámot, egyértelműnek tűnik, hogy ez a reakció a KATA szabályainak megváltozásához köthető.
A KATÁt, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját 2013. január elsejével vezették be, és a lényege az volt, hogy a kisvállalkozások mentesüljenek az adminisztrációs terhek egy része alól, tervezhetővé váljanak a kiadásaik és egyszerűbbé, átláthatóbbá tegye az adózást. A KATA adózási formát választók a havi fix összegű adó fizetésével mentesültek többek közt a vállalkozói személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulás külön, bevétel után számított megfizetése alól.
A KATA szigorítása
Az elmúlt években több kritika is érte a kisadózó vállalkozások tételes adóját, például “visszaélésekre”, vagyis többek közt arra hivatkozva, hogy a katás vállalkozók harmada korábban alkalmazott volt. (Azt a kritika nem vette figyelembe, hogy az elmúlt évek alatt népszerűbbé vált a szabadúszó életmód és az önfoglalkoztatási forma, mert rugalmasabb munkavégzést és a családi élethez való nagyobb alkalmazkodást tett lehetővé.)
2020. július 3-án elfogadták a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot, ami egyebek mellett a KATÁ-t szabályozó 2012. évi CXLVII. törvényt is módosította. 2021. január 1-jén lépett életbe a kata szigorított változata, szándéka szerint a burkolt foglalkoztatás kivédésre. A belföldi székhelyű kapcsolt vállalkozásnak minősülő kifizetőtől származó bevétel után a kifizetőnek 40%-os mértékű adót kell megfizetnie, illetve a belföldi székhelyű kifizetőtől származó összesítve évi 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás esetén a 3 milliós határ feletti összeg után a kifizetőnek 40%-os mértékű adót kell megfizetnie.
A KATA 2022-es módosítása
2022. szeptember elsejével a KATA úgy módosult, hogy csak kizárólag magánszemélyeknek számlázó, főállású egyéni vállalkozók élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Ez év július végén 604 ezer egyéni vállalkozás működött az országban, ebből 460 000 fizette a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Ez azt jelenti, hogy a KATA szabályozás szigorítása az egyéni vállalkozói bázis 6,6 százalékát szüntethette meg.
A változások jelentős mértékben érintették a betéti vállalkozók körét is, mivel ebben a csoportban is sok a KATA-s vállalkozó. A társas vállalkozások megszüntetése lassabban megy, de az induló végelszámolások számából kiderül, hogy itt is az egyéni vállalkozásokhoz hasonló megszűnési hullám indult meg.
Augusztusban és szeptemberben együttesen 14400 társas vállalkozás esetében indult végelszámolás, ebből 12900 végelszámolás betéti társaságnál indult. Ez a normál időszakra jellemző havi 700 végelszámolással szemben komoly kiugrás.
Természetesen nem lehet egyértelműen minden megszűnést a KATA változásaihoz kötni, számos más hatás is szóba jöhet. Ugyanakkor az Opten elemzése rámutat, hogy a fennmaradó vállalkozások esetében is fennállnak a megszűnési döntést kikényszerítő tényezők.
Mi várható a kisvállalkozói szektorban?
Egyrészt a korábbi tapasztalatoknak megfelelően vélhetően még sokan kivárnak a naptári év végéig, vagy sokan egyszerűen még nem jutottak el addig, hogy ténylegesen elindítsák a végelszámolást.
Várhatóan további 20-30 ezer vállalkozás megszűnésére lehet számítani a jövő év elejéig. Ezzel párhuzamosan a 2023-as adótörvényi változásokról szóló törvényjavaslat számos, az átalányadózás adminisztratív terheit könnyítő javaslatot tartalmaz. Ilyen például a járulékbevallási kötelezettség, ami negyedévi gyakoriságra ritkul, de az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra váltás könnyítése is.