Kárbiztos segít az árukároknál

Portáció: Mi a feladata egy kárbiztosnak?

Selig: Ő állapítja meg, hogy valóban árukár történt-e és ha igen, milyen mértékű? A másik feladat, hogy amennyiben baleset történt, meg kell állapítani, hogy a rakomány megfelelően lett-e rögzítve. Ő a fuvarozó távoli keze és szeme a helyszínen, aki arra ügyel, hogy ne tűnjön el semmi, a mentés során ne sérüljön meg több áru, minél hamarabb lekerüljön az autó az autópályáról, szakszerűen történjen minden.

Portáció: Hogyan lesz valaki kárbiztos?

Selig: A kárbiztos csak úgy, mint az angol kifejezés (Surveyor) is mutatja, hogy ez nem egy foglalkozás megnevezése, ezért bárki jelentkezhet kárbiztosnak. Azonban tudnia kell a fuvarozásra és logisztikára vonatkozó jogszabályokat és rendelkeznie kell a szükséges know-how-al.

Portáció: Ön képez kárbiztosokat?

Selig: Képzéseket nem tarthatok, mivel ez nem egy végzettség. Én csupán a 29 év alatt megszerzett tapasztalataimat adom tovább. Megmondom, hogy honnan szerezheti meg a szükséges információkat és hogy milyen információra van szüksége a megbízójának.

Portáció: Ha egy teljesen megpakolt teherautó szenved balesetet, akkor nem az egész rakományt írják le kárként?

Selig: Nem, egyáltalán nem. Például a friss halszállítmánynál: Olykor az áru 70-80%, de néha a 100%-át is meg lehet menteni.

Portáció: Véleményezi a károsult járművet és vizsgálja a felelősséget is?

Selig: A felelősség kérdésével jelenleg nem foglalkozom. A felelősséggel kapcsolatos kérdések akkor foglalkoztatnak, ha a helytelen berakodásra vezethető vissza a baleset ,vagy ha a rakomány rögzítése nem volt megfelelő. Ezeket természetesen megvizsgáljuk, azonban a felelősség kérdése a rendőrségre és a bíróságra tartozik, nem a kárbiztosra.

Portáció: Az árukárok a felelősségről szólnak, vagy nem?

Selig: Természetesen megnézzük, hogy ki hibázott, ki csinált valamit rosszul vagy hagyott valamit figyelmen kívül.

Portáció: Igen, akkor még is csak az a legfontosabb kérdésük, hogy ki fizeti meg a károkat?

Selig: Nem. Azt nem mi döntjük el, hogy ki fizesse a károkat. Mi csak azt vizsgáljuk, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a káresemény bekövetkezzen. Mi nem írjuk le, hogy ki volt a hibás, hanem csak azt, hogy ki mit csinált és mit csinálhatott volna.

Portáció: A megbízó érdekeit szem előtt tartva dolgoztok?

Selig: Nem. Független szakértők vagyunk. Nagy hangsúlyt fektetünk a függetlenségre.

Portáció: Ez a független munka húzott már ki sofőrt vagy fuvarozó céget a csávából? Egy hasonló káreseménynél automatikusan azt mondják, hogy a sofőr a hibás.

Selig: Ez igaz. A fuvarkárok 80%-nál a helytelen szervezés következtében keletkeznek a károk. Amennyiben megállapíthatjuk, hogy a sofőr mindent megfelelően csinált és minden előírást betartott, akkor tovább kell keresni a felelőst.

Portáció: Tudna egy példát mondani?

Selig: Három különböző felrakóról szállított fagyasztott hús három nap után romlottként érkezett a vevőhöz. Itt megállapítottuk, hogy az áru nem a szállítás során romlott meg. Nem azért romlott meg az áru, mert a sofőr rosszul állította be a hőfokot, hanem azért, mert a hús túl meleg volt ahhoz, hogy szállítani lehessen. Ezt a hőmérsékletkülönbségből és a szállítás időtartamából lehet látni, hogy nem a hűtőkészülékkel volt a baj.

Portáció: Ha már ott állok a járművemmel a lerakónál és ott mondják nekem, hogy nem veszik át az árut, mert romlott és én vagyok a hibás...

Selig: Ez gyakran előfordul...

Portáció: Akkor mit tehetek? Hazamegyek és várom, hogy a biztosító értesítse őket?

Selig: A legjobb, ha nem hívja fel őket azonnal. Mert ilyenkor azonnal indulok és kb 1-2 óra múlva már a helyszínen vehetem személyesen szemügyre az esetet. Ha a biztosító keres meg engem, akkor 2-3 nap is eltelhet és ekkor már egy varázsgömbre van szükségem.

Portáció: Ilyenkor már nem tehet semmit?

Selig: De, ilyenkor is alkothatunk véleményt és számos további következtetést vonhatunk le azok az adatok alapján is, melyeket az érintettektől kapunk. Azonban természetesen az a legjobb, ha a károkat minél hamarabb szemügyre tudom venni.

Portáció: Ha a fuvarkár már fenn áll, akkor a biztosító megtéríti a kárt, csak az nem tiszta, hogy kié? Ha én most Önt felhívom, akkor minden esetben kiszámlázza nekem az elvégzett munkát? Mert akkor az is előfordulhat, hogy a költségeim tovább nőnek.

Selig: Ez előfordulhat. Gyakran elegendő egy telefonhívás a biztosítótól. Hívhatja a cégvezetőt vagy akár engem is. Ha a felelősség nem egyértelmű, akkor a biztosítónak is érdeke, hogy lehetőség szerint a költségeket alacsonyan tartsa. Így előre szólnak, hogy a költségeimet ki fogja fizetni.

Portáció: Hogyan találhatok én egy kárbiztost, ha szükségem van rá?

Selig: A Német Biztosítók Szövetségének honlapján talál egy listát a kárbiztosokról. http://www.tis-gdv.de/tis/hk_verzeichnis/hk.php

Emellet minden nagyobb biztosító oldalán lehet találni hasonló listákat. Vagy egész egyszerűen felhív engem.

http://www.havarie-buero.de/ Ha túl messze van nekem, akkor a közelben lévő kollégám is meg tudja nézni a helyszínen. A hosszú évek során rengeteg kapcsolatra tettem szert. Sőt, még Romániában is dolgozunk.

Portáció: Mit csinálhatok akkor, ha külföldön ér engem fuvarkár? Itt egy példa: ott állok a rámpánál valahol Franciaországban és az ügyfél nem akarja átvenni az árut, mert azt állítja, hogy tönkretettem. Nem beszélem a nyelvet és azt sem tudom, hogy hol találhatok egy francia kárbiztost.

Selig: Ha semmi ötlete nincs, akkor csak hívjon engem fel és én segítek a továbbiakban. Össze fogom hozni egy francia kollégával, aki azon a környéken dolgozik. Kárbiztosok a világ minden pontján dolgoznak, és mivel nagyon jól szervezettek vagyunk, bárhol tudok találni neked valakit. Akár Albániában, Kirgizisztánban vagy Fehéroroszországban is. Vannak olyan helyek, ahová egy kicsit tovább tart, míg oda ér valaki.

Portáció: Ellenkező esetben mi van? Ha például Németországban egy lengyel vagy egy román sofőr áll a rámpánál, aki nem beszél németül és hasonló segítségre van szüksége?

Selig: Nekik is tudok segíteni. Ha valaki ilyen esetben felhív, csak fel kell ismerjem a nyelvet és az illető szájából el kell hangzania a "Fuvarkár" szónak. Ezt követően rövid időn belül fel is fogják őt hívni az anyanyelvén.

Portáció: Akkor azt javasolja a sofőröknek, hogy az ilyen esetekben hívjanak oda egy kárbiztost?

Selig: Én csak azt javaslom, hogy egyeztessen a fuvarszervezőjével és a főnökével. Itt egy példa: amikor Erfurtban sok évvel ezelőtt építettek egy épületet, egy sofőr kárbiztost hívott oda. Az akkori rossz útviszonyok miatt 5 óra alatt értem Erfurtba. A jármű rakománya egy acélból készült levegőztető csatorna része volt, melyet egy mélygarázsba kellett volna beépíteni. Ez a darab erősen meg volt karcolva és ezt a megrendelő árukárként aposztrofálta. A sofőr nem engedte, hogy lepakolják az autóról anélkül, hogy én azt megnéztem volna. Akkor ez volt a legjobb döntés. Ez után megállapítottam, hogy a sérülések a helytelen rögzítés következtében keletkeztek, melyet a megbízó végzett. Ez egyértelműen a felrakó és nem a sofőr hibája volt. Ha a sofőr követte volna az építtető utasításait és hagyta volna, hogy lepakolják az árut, akkor később senki nem hitt volna neki. Így a kár a tényleges felelősre hárult. Sajnos gyakoriak az ehhez hasonló esetek. Manapság már az áru rögzítését fotókkal lehet dokumentálni, ami akkoriban még nem volt egyszerű.

Portáció: Mit tehet a sofőr, ha nem olyan nagy a kár, hogy megérje egy kárbiztost odahívni, vagy a fuvarszervező és a főnök ezt nem akarja?

Selig: Ha van egy káresemény és nem vesztek igénybe kárbiztost, akkor kicsi annak az esélye, hogy a fuvarlevélre pontosan kerül fel az, hogy mi is történt. Ha csak egyszerűen felírjuk, hogy "Egy csomag leesett, sérült", pár nap múlva már senki nem fogja tudni, hogy mi is történt pontosan. A legjobb, ha pontosan leírjuk, hogy melyik csomagról van szó, mennyire és hol sérült és mennyire becsüljük a kárt. Emellett még egy fotót is készíthetünk, akár mobiltelefonnal is.

Portáció: Van olyan eset, amikor az egész rakományt le kell írni és Ön még is egy részét meg tudja menteni, mert nem ment tönkre?

Selig: Igen, ezért dolgozunk mi nap, mint nap. Legtöbben azt gondolják, hogy a fuvarkár egyenlő a teljes megsemmisüléssel. Rengeteg példa van arra, amikor a rakomány egy részét meg tudtuk menteni. Vagy akár az egészet, amennyiben az ember be tudja bizonyítani, hogy nem is fuvarkárról van szó. Példa: volt 5 paletta fémpersely, amit egy nagy gépgyártónak vittek, de a kirakodás során a rámpáról leesett.  Nem vizsgálták meg, hogy mennyire sérült az áru, hanem egyszerűen félrerakták és ráfogták, hogy totálkár. 13 hónap után tudtam csak átadni a szakvéleményt, de azt meg tudtam állapítani, hogy ezek a perselyek olyan erősek voltak, hogy egyáltalán nem sérültek meg. A 18.000 eurós árukárt teljes egészében meg tudta spórolni a szállítmányozó.

Portáció: Melyik volt a legnagyobb kártérítés, amivel találkozott?

Selig: Felhívott egy cég és azt mondta, hogy egy 40 millió eurós árukárja van. Majd a végén kiderült, hogy a tényleges kár 3000 euró. Egy olyan gépről volt szó, amit külföldre kellett szállítani és közben egy raktárba került. Tulajdonképpen csak egy kicsit koszos lett. A megbízó a 40 millió eurós számlát be akarta nyújtani a speditőrnek, de meg kellett mondjam neki, hogy ez nem így működik.

Portáció: Végül egy utolsó, de nagyon fontos kérdés: Önök a nap 24 órájában elérhetőek?

Selig: Igen, ez hozzá tartozik a munkánkhoz. Ha Szenteste 8 órakor történik valami és én már megkaptam az ajándékot a feleségemtől, akkor az ajándékot félreteszem és már indulok is felmérni a károkat.