A hazai ipar új központjai lehetnek ezek a városok

A hazai ipar új központjai lehetnek ezek a városok

Néhány magyarországi település megerősítette pozícióját és kihasználta logisztikai, gazdasági, oktatási vagy egyéb adottságait.

Érdekes elemzést osztott meg nemrég Baka Gergely, a CBRE ipari és logisztikai ingatlan bérbeadási igazgatója a Portfolió gazdasági lappal.

A szakember kifejtette, hogy mivel Magyarország ipara az elmúlt évtizedekben fejlődésnek indult, és folyamatosan érkeznek a hazánk pozícióját erősítő nemzetközi nagyberuházások, a hagyományos iparvárosok mellett számos szárnyaló és feltörekvő körzet található. Ezek - Baka Gergely szerint - ígéretesek a jövő kereskedelmi ingatlanjainak szempontjából. Nézzük, mely települések válhatnak az ipar új centrumaivá!

Melyek a kiemelt jelentőségű hazai városok?

A nemrég összeállított listán a következő települések szerepelnek:

Kecskemét,

Győr,

Tatabánya,

Miskolc,

Debrecen,

Szeged.

Miért pont ezek a városok kerültek a listára?

Részben XXI. századi gazdasági-pénzügyi-oktatási szerepük, részben logisztikai adottságaik, részben pedig kereskedelmi és ipari ingatlanállományuk révén értékelődött fel a pozíciójuk az utóbbi években.

Kecskemét

A Dél-Alföld harmadik legnagyobb és második legnépesebb városa. A két világháború között a magyar gyümölcsexport fellegvára volt, a szektor bevételének körülbelül felét adta a település. A háború után is lényeges volt a város mezőgazdasági ipara, és jelenleg is az egyik kiemelt élelmiszeripari központ Magyarországon.

A város fejlődését a XXI. században többek közt a Mercedes gyár garantálta, például munkahelyek teremtésével. Kecskemét továbbá az egyetlen olyan alföldi város, ahol a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik a lakók száma.

A település kereskedelmi és logisztikai épületállománya 360.000 négyzetméternyi saját tulajdonú, valamint 180.000 négyzetméternyi bérbeadásra épített hasznos területből áll.

Győr

Már több mint 110 éves a járműgyártás az észak-dunántúli városban, gondoljunk csak a Rába Vagon- és Gépgyárra. Ezen kívül számos gépipari kis- és középvállalkozás működött és üzemel ma is Győrben.

Ma a városban az egyik legnagyobb munkáltató az Audi, emiatt Győrnek nem elhanyagolható a gazdasági kapcsolata Németországgal és Ausztriával. Az Audi győri gyárában készül több járműtípus, de motorblokkokat, alkatrészeket, szerszámokat és gyártóberendezéseket is készítenek.

A város kereskedelmi ingatlanállományához 386.200 négyzetméternyi tulajdonos által használt terület és 280.400 négyzetméternyi bérelhető terület tartozik.

Tatabánya

A város gazdaságtörténete eltér attól, ahogyan Kecskemét és Győr fejlődött. Tatabánya a jelenlegi formájában ugyanis nem létezett, több település egyesítése után jött létre 1947-ben. Másrészt a környékbeli szénbányászatnak köszönhetően fejlődött. A nehézipar gazdasági szerepének csökkenésével, illetve a szénbányák bezárásával megmaradt az ipari jelleg, és mára az ipari parkok járulnak hozzá a város jelentőségéhez.

Tatabányán ma olyan gyárak találhatók, mint amilyen a Bridgestone, a BD Medical, a Coloplast, a Grundfos, a Henkel és a Lotte.

A kereskedelmi ingatlanok legnagyobb része – 683.900 négyzetméter – a nekik telephelyül szolgáló cégek tulajdonában van, de 91.900 négyzetméternyi összterületen bérelhető ingatlanok is vannak a városban.

Miskolc

A XX. században a nehézipar dominált a városban, ezért akadnak, akik még ma is a vegyiparral és az acélgyártással azonosítják. Pedig már annak idején is jelentős közlekedési csomópont volt.

Jelenleg az elektronika és az autóalkatrész-gyártás, illetve a K+F, vagyis a kutatás és fejlesztés rajzolja át Miskolc karakterét. Fontos szerepet tölt be a Miskolci Ipari Park, amelyben olyan vállalatok találhatók, mint a Chervon, a Robert Bosch, a Toolstyle Kft. vagy a Krones AG.

Miskolcon 288.900 négyzetméternyi, tulajdonosok által használt terület mellé 114.000 négyzetméternyi bérelhető ipari ingatlan társul.

Debrecen

Magyarország második legnépesebb, egyben harmadik legnagyobb területű települése már a középkorban a kereskedelem egyik központja volt. Fejlődését elsősorban a vásároknak, valamint a környéken zajló állattenyésztésnek köszönheti. Ipara eleinte a mezőgazdaságra és ennek folyományaként az élelmiszerfeldolgozásra épült.

Debrecen az elmúlt évtizedekben egyre inkább gazdasági, közigazgatási, kulturális és oktatási központtá vált. Kiváló infrastruktúrával, három ipari parkkal rendelkezik és saját repülőteret üzemeltet. Az összesen 1.400 hektáron elterülő ipari parkokban többek közt a Vitesco Technologies Hungary Kft., a BHS Trans Kft., a Semcorp Hungary Kft. és a CATL üzeme talált otthonra, hamarosan pedig a BMW nyit gyárat.

Győr mellett Debrecenben a legmagasabb a bérbe adható ingatlanok aránya: a 210.501 négyzetméter összterületű, tulajdonban lévő létesítményeken kívül több mint 150.000 négyzetméter a kiadásra szánt kereskedelmi terület mérete.

Szeged

Annak idején a kereskedelem, a sószállítás és az élelmiszer-feldolgozás volt jelentős a városban, fekvésének és a környék mezőgazdasági adottságainak megfelelően. A XX. században a könnyűipar és az élelmiszeripar volt domináns Szegeden, majd a rendszerváltozás után csökkent a jelentősége.

Mára erősebb a feldolgozóipar (autóalkatrészek, elektronika) és a Szegedi Tudományegyetemnek is köszönhető tudásalapú gazdaság. De arról se feledkezzünk meg, hogy a szerb és a román határhoz való közelsége és miatt logisztikai jelentőségű hely. A városban olyan cégek vetették meg a lábukat, mint a Pick, a Continental, a Sole-Mizo, a BP, a Naturtex, a Hansa-Kontakt és a Goodwill-Pharma. Ezen kívül már épül a kínai BYD autóipari vállalat gyára is.

A bérbe adható ingatlanok aránya ugyanakkor országos szinten itt a legalacsonyabb, 7.700 négyzetméternyi. A saját tulajdonú létesítmények összterülete 106.700 négyzetméter.