Helyes eljárás fuvarkárok esetén

Ez megtörténhet berakodáskor, szállítás közben vagy kirakodáskor is. Az ilyen károkat a biztosítás rendszerint fedezi ugyan, de ezt csak akkor szabad igénybe venni, ha a kárért valóban a fuvarozónak kell felelősséget vállalnia.

A napi gyakorlatban a sérült áruért viselendő felelősséget gyakran túl hamar a fuvarozóra tolják, még akkor is, ha egyáltalán nem neki kell felelnie a kárért. Nézzük egy példát: egy teherautó megérkezik a címzetthez, és a hátsó ajtó kinyitásakor vagy a ponyva felnyitásakor az látszik, hogy néhány vagy az összes raklap felborult vagy szétesett. A rámpán álló raktári munkás ekkor gyakran megkéri a sofőrt, hogy a fuvarlevélen nyugtázza a kárt, amelyet majd a biztosító ki fog egyenlíteni.

Ki felel kár esetén?

Christophe Schott, a TimoCom fuvarozói platform vállalati ügyvédje elmondja: „alkalmanként megfeledkeznek arról, hogy ellenőrizzék, történt-e egyáltalán bármiféle kár, és hogy nem lehetséges-e, hogy a kárért esetleg valaki más felelős. Ha például szakszerűtlenül rakodták be a raklapokat, vagy ha a sofőrnek nem is engedik meg, hogy jelen legyen a berakodáskor és ezért nem is ellenőrizheti a rakomány biztosítását, akkor lehet, hogy mások felelősök a kárért.“ A raklapon lévő áru a felborulás következtében talán nem is sérült vagy semmisült meg – gyakran ezt sem nézik.

Kétség esetén gyakran hasznos bevonni egy fuvarozási és árukárokkal foglalkozó szakértőt: a kárbiztost (németül: Havariekommissar, angolul: surveyor). Karl A. Selig,

http://www.havarie-buero.de/  lásd a szöveg végén lévő 2. megjegyzést

30 éve kárbiztos; nagyon fontosnak tartja leszögezni, hogy teljes semlegességre köteles, amikor kárt vizsgál ki. Annyit azonban elismer, hogy szakvéleményeinek eredményei gyakran kisegítik a fuvarozó vállalatokat a bajból:

„Az összes fuvarkár 80 százaléka hibás tervezés miatt következik be. Ha megállapítható, hogy a sofőr mindent helyesen csinált és minden előírást betartott, akkor valaki más kell hogy legyen a hibás.“ Karl Selig megemlít egy esetet, amikor szakvéleménye mentette fel a fuvarozót: „Három berakodási helyen mélyhűtött húst vett fel a fuvarozó, és a hús három nap elteltével romlottan ért a megrendelőhöz. Meg tudtuk állapítani, hogy az áru nem szállítás közben romlott meg, mondjuk azért, mert a sofőr rosszul állította volna be a hűtőgépet, hanem az áru túl meleg volt, amikor berakodták.“

Fontos, hogy a szakértőt minél korábbi időpontban vonják be. Jobb, ha mindjárt a rakodás helyére megy, ahol észlelték a kárt, mint ha csak néhány nappal később, csupán fényképek és tanúvallomások alapján kell szakvéleményt készítenie. Ez viszont némi korlátozással érvényes, amelyre a TimoCom ügyvédje, Christophe Schott mutat rá: „A lehetséges kár mértéke a lényeg. Mindig fennáll a kárenyhítési kötelesség, vagyis hogy ne engedjék aránytalanul elszállni a költségeket. Bagatell károk esetén aligha éri meg bevonni drága szakértőt.“

De Andreas Selig ezekre az esetekre is ad tippet: „Ha valamilyen kár keletkezik és nem vonnak be kárbiztost, minden esetben pontosan jegyezzék fel a fuvarlevélen vagy a szállítólevélen, hogy mi történt. Tehát például hogy melyik raklapon melyik csomagon pontosan mi volt sérült. És a legjobb, ha még le is fényképezik, akár a mobillal.“

 A kárbiztosokról itt tudhat meg többet.

http://www.portatio.com/?blogId=1703011006044610