Hírek 06.12.2021
3

Több mint egy százalékkal növelte a hazai GDP-t a követeléskezelési szektor

100 milliárd forintot meghaladó összeggel járultak hozzá a magyar költségvetéshez

Követeléskezelés

100 milliárd forintot meghaladó összeggel járultak hozzá a magyar költségvetéshez a követeléskezelő cégek egy nemrég megjelent kutatás szerint. A szektor bevételei jelentős mértékben csökkentették a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásait is.

A követeléskezelési ágazat GDP-re gyakorolt hatásairól készített tanulmányt a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Intrum Zrt. megbízásából 2021 nyarán. A kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen módon csökkentette a szektor működése a COVID-19 járvány negatív gazdasági következményeit. Bár nem egyszerű feladat felmérni a követeléskezelési ágazat makrogazdaságai hatásait, hiszen a magyar jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen, mi is minősül követeléskezelésnek, a kutatás így is számos fontos megállapításra jutott.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 150 követeléskezelési engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás tevékenykedik Magyarországon. Valójában ennél jóval több cég működik az ágazatban, hiszen számos vállalat megbízásos alapon foglalkozik követeléskezeléssel – a felmérés során ezért a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) adatbázisát vették alapul. Ezeket a vállalatokat három nagy csoportba sorolhatjuk: az elsőbe tartoznak a nemzetközi nagyvállalatok, a másodikba a hazai nagyvállalatok, a harmadikba pedig a kisebb pénzügyi és faktoringcégek. (Érdemes megjegyezni, hogy a harmadik csoportba tartozó cégek piaci részesedése jóval kisebb a másik két csoportba tartozó vállalatok részesedésénél.)

A kutatás során kiderült, hogy a követeléskezelési szektor (a fedezetes, illetve a fedezet nélküli hitelekkel, valamint a faktorállással foglalkozó cégeket is beleértve) kifejezetten pozitív hatást gyakorol a reálgazdaságra: az ágazat tevékenysége 2017 és 2020 között átlagosan 1,1 százalékkal, 2020-ban pedig 1,2-1,4 százalékkal növelte a hazai GDP-t. Az előrejelzések szerint ez az érték jövőre akár az 1,5 százalékot is elérheti.

A követeléskezelő cégeknek köszönhetően 5,76 százalékos emelkedést mutatott a vállalatok állóeszköz-felhalmozása (azaz növekedtek a vállalati beruházások), 3,05 százalékkal javult a bankrendszer mérlege, ezen kívül javult az ország exportmérlege, és nőttek a háztartási fogyasztások is. Ez utóbbi tény valószínűleg annak tudható be, hogy a gazdasági szereplők beruházásainak köszönhetően új munkahelyek létesültek, és emelkedtek a keresetek. A GDP-re gyakorolt pozitív hatáson kívül a követeléskezelési szektorban tevékenykedő cégek a közvetett hatások és a befizetett adók által 2017 és 2020 között mintegy 134 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar költségvetéshez.

„A követeléskezelési szektor működése mérsékli a vállalatok kockázatérzékenységét és javítja a mérlegüket, hiszen megakadályozza például az eladósodást vagy a lánctartozások kialakulását. A koronavírus-járvány alatt mért adatokból ráadásul az is egyértelműen kiderül, hogy a szektor kontraciklikus hatással bír, azaz fékezi a gazdasági válságok hatásait” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Zrt. vezérigazgatója. „A kutatás eredménye jól mutatja, hogy a követeléskezelői ágazat megkerülhetetlen része a magyar gazdaságnak. Ennek ellenére alig szabályozott a piac, és ez az ágazat súlyából adódóan nemzetgazdasági szintű kockázatokat rejt. Működnek olyan követeléskezelő vállalkozások a piacon, akik a szabályozás hiányosságait kihasználva, etikátlan eszközökkel jutnak versenyelőnyhöz. Mindez időszerűvé teszi egy új, az eddiginél pontosabb követeléskezelési törvény megalkotását.”

Legyen bennfentes az ágazatban

Rendszeresen releváns cikkeket, értékes szakértői értekezéseket és exkluzív felhasználói jelentéseket kaphat tőlünk.

 

Feliratkozás a hírlevélre

Fel