Együttműködési megállapodást írt alá a kormány a fuvarozókkal
A fuvarozási szektor jelenleg a bruttó hazai hozzáadott érték 5 százalékát adja, ezért is fontos a gazdasági életben.
Együttműködési megállapodást kötött novemberben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a hazai fuvarozási és logisztikai ágazat erősítése érdekében.
A logisztika és a fuvarozás rendkívül fontos szerepet tölt be a gazdaságban, a csaknem 2500 vállalatot magában foglaló és több mint 280 ezer embert foglalkoztató ágazat a gazdasági növekedés alapja, mondta a bejelentés alkalmával Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Minimális szolgáltatási díj bevezetése
A megállapodásban a kormány vállalta, hogy a gázolaj jövedékiadó-tartalmából visszaigényelhető összeget 10 forintra emeli, valamint bevezetik a minimális szolgáltatási díjat, ezen felül pedig hogy maximálják az alvállalkozók számát.
A minimális szolgáltatási díj a megegyezés szerint három altípussal jöhet létre, az alábbiak szerint:
- A minimális szolgáltatási alapdíj, amely a megtett úttal járó útdíj háromszorosa,
- A rakodási és raklap válogatási díj, amelynek minimum összege bruttó 10 795 Forint, vagyis nettó 8 500 Ft,
- Az állásidőre járó állásdíj, amely legalább bruttó 8 636 Forint, vagyis nettó 6 800 Ft.
Ezért cserébe a fuvarozási szektor meghatározó szereplői vállalták: törekedni fognak arra, hogy Magyarország területén lévő töltőállomásnál tankoljanak, csökkentik a járműflottáik átlagéletkorát, és továbbra is versenyképes, jó minőségű járművekkel dolgoznak, valamint technológiai fejlesztéseket hajtanak végre.
A gazdaságfejlesztési miniszter jelentős potenciált lát a logisztikában
Nagy Márton jelezte, hogy az ágazat megerősítése érdekében már korábban is léptek: a kormány a minisztérium javaslatára a fuvarozók napidíját a belföldi működésnél 3 000-ről 9 000 forintra, külföldi kiküldetésnél pedig 60-ról 85 euróra emelte.
A miniszter kiemelte, hogy a hazai logisztikai szektor fényes jövő előtt áll, és ezzel a lehetőséggel élni kell. Szerinte Magyarország, mint a nyugati és keleti tőke és technológia találkozási pontja jelentős nemzetközi áruforgalmat bonyolít le, és ez a jövőben tovább fog emelkedni.
A szektor jelenleg a bruttó hazai hozzáadott érték 5 százalékát adja, ezt az értéket a kormányzat 2030-ra 10 százalékra kívánja emelni. Ezt az export felpörgetésével szeretnék elérni, és cél, hogy a magyar árut magyar vállalkozások szállítsák el.
A kormány tudja, hogy mindezek érdekében az infrastruktúrát tovább kell fejleszteni: új autópálya építésével, vasútfejlesztéssel, a légi szállítmányozás megerősítésével és a logisztikai parkok fejlesztésével.
A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy a hazai fuvarozók térnyerésének erősítése érdekében folytatják az egyeztetéseket, ezért továbbra is nagyon szoros kapcsolatban maradnak a fuvarozók képviselőivel. Szerinte ugyanis ahhoz, hogy az ipar és a kereskedelem zavartalanul működjön, nélkülözhetetlen a logisztikában dolgozók munkája.
Barna Zsolt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke elmondta, hogy a megállapodás aláírásával egy hosszú út fordulópontjára érkezett a szakma.
Füle László, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének elnöke hozzátette: nagy lehetőség számukra ez a megállapodás, mellyel ebben a nehéz, gyorsan változó piaci környezetben támogatást kapnak. Azon dolgoznak majd, hogy a több mint 4000 tagjuk ki tudja használni az ebben rejlő lehetőségeket.
Csatlakozzon a TIMOCOM Marketplace-hez még ma!