A világjárvány várható hatásai a 2022-es évben

Egészségügyi adatok

Lassanként két éve élünk már a koronavírus-járvány árnyékában: a hol enyhülő, hol szigorodó korlátozó intézkedések, a kényszerű bezártság, a home office alapvetően meghatározza mindennapjainkat. Bár a védőoltások már több mint egy éve rendelkezésre állnak, az egyre újabb vírusvariánsok megjelenése ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a járvány még jó ideig életünk meghatározó része lesz. A WHO európai régiójának vezetője, Hans Kluge nyilatkozata alapján a térség 53 országából több mint hétmillió új fertőzöttet jelentettek 2022 első hetében, egy 26 európai országra kiterjedő összesítés szerint pedig az adott országok lakosságának mintegy 1 százaléka fertőződik meg hetente a vírus új, omikron-variánsával.

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői ennek ellenére bizakodóan nyilatkoznak, és úgy vélik, már 2022 tavaszán sikerül pandémiából epidémiává, azaz világméretűról lokális jelentőségűvé csökkenteni a járványt. A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint minden eszköz adott ehhez, hiszen már elég jól ismerjük magát a vírust, és elegendő mennyiségű vakcinát tudunk gyártani ahhoz, hogy akár a világ összes felnőttkorú lakosa beoltathassa magát. A leginkább veszélyeztetettebb csoportokba tartozók pedig az emlékeztető oltásokat is megkapják 2022 első negyedévének végéig.

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy hiába áll rendelkezésre elegendő vakcina, ha egyre csökken az emberek oltási hajlandósága. A magyarországi adatokat áttekintve láthatjuk például, hogy míg az oltások megkezdését követő öt hónapban (2020 december 26-a és 2021 május 23-a között) ötmillióan kapták meg az első vakcinát, a következő több mint hét hónapban ez mindössze 1.278.000 fővel nőtt. (Ez a növekedés ráadásul nagymértékben köszönhető annak is, hogy időközben a 18 évesnél fiatalabbak számára is elérhetővé vált a vakcina, azaz könnyen elképzelhető, hogy a felnőtt lakosság körében az oltási hajlandóság már elérte a csúcspontját.) Így vagy úgy, globális vagy lokális problémaként, a Covid-19 járvány 2022-ben is kiemelt téma marad, így érdemes elgondolkodni, vajon milyen változásokra számíthatunk.

Utazás, szállítmányozás, logisztika

Ami az utazásokat illeti, továbbra sem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a legtöbb állam változatlanul szigorú, sőt, bizonyos esetekben egyre szigorodó feltételekhez köti a határátlépést. Az Uniós tagországok többségébe csak oltási igazolvánnyal és/vagy negatív Covid-19 teszteredménnyel lehet belépni, és – tekintve, hogy Ausztria például 2022 januárjában általános oltási kötelezettséget írt elő a 18 évnél idősebb állampolgárai számára – ez valószínűleg a közeljövőben sem változik.

A beutazási korlátozások természetesen nem csak a magánszemélyként utazók, hanem a hivatásos sofőrök, így a fuvarozási vállalatok életét is megnehezítik. A pandémia miatt elrendelt korlátozások tehát azaz a szállítmányozás terén is okozhatnak fennakadásokat, különösen akkor, ha újabb járványgócok alakulnak ki a kontinensen.

A helyzet a globális ellátási láncokra is extrém terheket rótt: a különböző országokban eltérő ütemezéssel bekövetkező leállások a kereslet és kínálat korábban megszokott földrajzi egyensúlyának felborulását eredményezték. Az évek óta fennálló konténereloszlási problémák valósággal kezelhetetlenné fokozódtak, miközben a helyzetet tovább nehezítette az egész világra jellemző sofőrhiány is.

Az iparági szakértők véleményei megoszlanak abban a kérdésben, hogy vajon milyen újabb változásokat hoz majd a 2022-es év, annyi azonban biztos, hogy ebben, a korábban példátlan szituációban csak akkor állíthatóak helyre és működtethetőek megfelelően az ellátási láncok, ha a logisztikai iparág képviselői újfajta megközelítéssel állnak a problémához. Az imént felsorolt tényezők mellett figyelembe kell venniük a vevő-ellátó kapcsolatban bekövetkezett változásokat, valamint azt a tényt is, hogy a fogyasztók döntéseiben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezettudatossági megfontolások is – az új idők pedig új megoldásokat követelnek meg.

A 2022-es év logisztikai kihívásai ugyanakkor esélyt is jelenthetnek azoknak vállalatoknak, amelyek az aktuális trendeket felismerve időben lépnek, és képesek egy modern, digitális alapokra épülő, fenntartható és környezetbarát üzleti modell kidolgozására és megvalósítására.

A feldolgozóipar helyzete

A feldolgozóipar természetesen szintén megsínylette az elmúlt éveket, azonban az ágazat a kezdeti nehézségek után határozottan magára talált. A fogyasztási cikkek, az élelmiszeripari termékek és az egészségügyi felszerelések gyártása 2020-ban is teljes kapacitással folyt, és az utolsó negyedév végén már a szektor egyik legnagyobb húzóerejének számító autóiparban is fellendülést tapasztalhattunk.

Mivel az Európa Tanács 2021 őszén közzétett tanulmánya szerint az Unió teljes gazdasága – többek közt a 3,3 százalékkal megnövekedett egyéni fogyasztásoknak köszönhetően – 2021 nyarára elérte a világjárvány kitörése előtti szintet, az európai elemzők bizakodóan tekintettek a jövőbe, és tavaly ősszel még 4,3 százalékos teljes gazdasági növekedést jósoltak a 2022-es évre. A feldolgozóipar növekedésében ugyanakkor már tavaly májusban jelentős visszaesés következett be, ami az ősz végére odáig súlyosbodott, hogy az Eurostat adatai alapján novemberben már 0,7 százalékos csökkenés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. Az eurozóna beszerzésimenedzsment-indexe (PMI) szintén a feldolgozóipar növekedésének jelentős lassulását mutatja: a 2021 decemberi 58 százalékos értéknél alacsonyabb értéket utoljára 2021 februárjában jelzett a több mint 3000 vállalat adatainak feldolgozásával készített mutató.

A tengerentúlon is hasonlóan alakult a helyzet 2021-ben, és a pozitív trendeknek köszönhetően a világ legrégebbi és egyben legnagyobb ellátásmenedzsment-elemző szervezete, az arizonai központú Institute for Supply Management (ISM) 2021 ősszel készített prognózisában az Egyesült Államokbeli feldolgozóipar bevételeinek 6,5 százalékos növekedését jelezte előre az idei évre. A szervezet idén január 4-én közzétett adatai azonban már a szektor teljesítményének lassulásáról tanúskodnak, hiszen a PMI decemberben 58,7 százalékos értékét mutatott, ami közel 3,5 százalékos csökkenést jelent az egy hónappal korábbihoz képest – a feldolgozóipar bevételimenedzsment-indexe utoljára 2021 januárjában állt alacsony szinten.

Ezek az értékek ráadásul még a koronavírus omikron-variánsának berobbanása előtti állapotokat tükrözik. Bár az eddigi tapasztalatok szerint ez a vírusváltozat a korábbinál enyhébb tüneteket okoz, viharos terjedése miatt várhatóan újabb fennakadásokat okoz majd a feldolgozóiparban, aminek természetesen a többi szektorban is érezhető lehet a hatása.

A Deloitte iparági kihívásokat vizsgáló tanulmánya öt fontos tényezőt sorol fel, amelyet a jelenlegi helyzetben minden vállalatnak érdemes szem előtt tartania. Az angol nyelven itt elérhető jelentés szerint ezek a szempontok:

- a munkaerőhiány,

- a rugalmas ellátási láncok kialakításának szükségessége,

- a digitális átállás, a digitális megoldások bevezetésének felgyorsítása,

- a kiberbiztonság növelése

- és a fenntartható fejlődés.

Mint az korábbi, az idei év jellemzői logisztikai trendjeit elemző cikkünkből látható, ezek a tendenciák a logisztikai és szállítmányozási szektorban is kiemelt szerepet kapnak. Ez persze nem meglepő, hiszen a szektor működése szoros kapcsolatban áll a feldolgozóipar tevékenységével. A vállalatvezetőknek érdemes tehát végiggondolniuk, hogyan képesek beépíteni cégük mindennapjaiba ezeket a trendeket, hogy vállalkozásuk ne csak életben maradjon, de prosperáljon is a kihívásokkal teli 2022-es évben.