A Gotthárd-bázisalagút ünnepélyes megnyitása
Erősödik a kombinált közlekedés
2016. június 1-jén a sok éves tervezést követően végül: a Svájc szívében lévő Gotthárd-bázisalagútat ünnepélyesen megnyitották! A maga 56 978 méterével (ami a nyugati alagút; a keleti alagút 57 091 méter) a Gotthárd-bázisalagút a világ leghosszabb vasúti alagútja. 2016 végén veszik majd használatba, azonban az első személyvonat útjára, az ünnepélyes megnyitó keretein belül június 1-jén kerül sor. Egy hatalmas ünnepély kerül megrendezésre számos állami vendég részvételével, a projekt befejezésének tiszteletére.
Miért ünneplik az alagút megnyitását állami keretek között?
Az Alpok szívében fekvő Svájc óriásprojektje közel 17 év alatt készült el és a tervezett költségeket nem lépte túl. Ez az Alpok közlekedését éppúgy tehermentesíti, mint a környezetet és ugyanakkor magában hordozza azt az értéket, hogy az utakról a szállítás a sínekre kerüljön át. A bázisalagút nagyobb kapacitással bír majd, mint a Gotthárd-alagút, a vonatok biztosabban közlekedhetnek és ez gyorsabb összeköttetést tesz lehetővé. Így a Zürich és Milánó közötti személyszállítás utazási ideje -a Ceneri-bázisalagúttal összekötve- körülbelül egy órával lerövidül. Az áruk szállítása rövidebb idő alatt valósul meg, így a valódi értéket az időmegtakarítás jelenti. A Gotthárd-alagúttal szemben itt naponta 180 helyett 260 vonat gördülhet keresztül. A 600 méter helyett 740 méter hosszú vonatok akár 2000 tonnát is szállíthatnak, további tesztidő és vizsgálatok után már a 4000 tonna is elképzelhető, mivel az alagútnak nem számottevő az emelkedése és nincsenek szűk kanyarjai. Abból kiindulva, hogy itt az emelkedés csekély vagy alig mérhető, a szakértők süllyesztett vasút beüzemelését fontolgatják.
A süllyesztett vasút lehetővé tenne egy optimálisabban kombinált közlekedést, ahol hosszabb vonatszerelvények és kevesebb mozdony dolgozna. Korábban három mozdonyt kellett összekapcsolni ahhoz, hogy a 600 méter hosszú vagonszerelvényeket el tudják húzni. Így hatékony növekedést érhetnek el, ami pozitívan hat az áruszállításra és az európai gazdaságra is. Elgondolkodtató az is, hogy a kombinált szállításban is bevezessék a kevesebb mozdonnyal húzott, kisebb szerelvényeket.
A vasút lehetőségei
További építkezések lehetővé tennék, hogy 4 m magas és 2,6 m széles pótos szerelvényeket Baselből Gotthardon keresztül, Chiasso érintésével, Olaszország irányába a lényeges logisztikai csomópontokra szállítsák. Ezáltal környezetünket nem éri akkora terhelés. „A Gotthárd-vasút megépítésével Svájc megvalósította Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi projektjét“, nyilatkozta a Schweizerischen Bundesbahnen (SBB) leányvállalataként létrehozott Bauträger AlpTransit Gotthard AG. „Ez jelentősen hozzájárul az Alpok megóvásához.“
Az Alpok Európa legnagyobb kiterjedésű hegyvonulata, amely a következő nyolc országon terül el: Németország, Liechtenstein, Ausztria, Szlovénia, Olaszország, Svájc, Monaco és Franciaország. Amennyiben Németországból szeretnénk az árut Olaszországban szállíttatni, akkor ez csak az Alpokon keresztül lehetséges, ami 3000 méter magasan húzódik Olaszország és Svájc között. Ez is egy magyarázat arra, hogy a sofőrök miért próbálják elkerülni az Alpokon átvezető utakat, mivel ott a szerpentinek és emelkedők miatt csak nagyon lassan tudnak vezetni és az utak télen gyakran le vannak zárva. Most az árukat a vonatok 500 méterrel a tengerszint felett szállítják; 2000 méteres kőréteggel felettük.
Évente több mint egy millió kamion szeli át az Alpokot csak Svájcon keresztül. A természetre és a lakosságra gyakorolt hatásuk óriási. Amennyiben a Svájcon belül közlekedő kamionok száma egy a nehézgépjárművek teljesítményfüggő adója („Leistungsabhängigen Schwerverkehrsabgabe“, LSVA) bevezetését követően visszaesne, más országokban ennek következtében növekedne. Tehát akkor ott szennyezné a károsanyag-kibocsátás és a zaj a lakosságot és a környezetet. Az érintettek az Alpokon keresztül történő áruszállításba újonnan becsatlakozók számának megkétszereződésével számolnak 2030-ig. A Gotthard-bázisalagút befejezésével évente 120 000 kamiont tudnak az utakról a sínekre vinni, egyértelműen csökkentve a kombinált fuvarozással a szállítási idő hosszát. Szakértők szerint körülbelül egy órát takaríthatnak meg.
A Gotthard-bázisalagút nem az egyetlen alagút, amit most Svájcban építenek. A „Neuen Eisenbahn-Transversale“ (Neat) keretein belül további alagutakat építenek, amelyek 500 méterrel a tengerszint felett lesznek. Így a Gotthárd-bázisalagutat 20 km-rel fogják meghosszabbítani és Axentunnel-re nevezik majd át. Az építkezések legkorábban 2030-ban kezdődhetnek el. Amennyiben 2020-ban a Ceneri-bázisalagút is elkészül és átadják, akkor a vasúton történő szállítás az Északi-tengertől egészen a Földközi-tengerig lehetséges lesz. A külföldi befektetők figyelme az olaszországi liguriai kikötőkre irányul. Számos kikötő és intermodális terminál építése már elkezdődött. Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy az összekötő utakat Németországban és Olaszországban befejezzék. Különben senki sem tud profitálni a Gotthard-bázisalagút befejezéséből.
Még néhány évig eltart, amíg a Gotthard-bázisalagút kihasználásra kerül, azonban egy biztos, a következő években az alagutak jelentősége nagyobb lesz. Ahogy a Svájci Külügyminisztérium vélekedik: „Ez egy építkezés a következő generációk számára.“